Az örmény erőknek feltétel nélkül távozniuk kell
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2011. október 10. 20:43Az örmény erőknek feltétel nélkül távozniuk kell Azerbajdzsánból, és a Hegyi-Karabahból elűzött azerieknek biztosítani kell a hazatérést szülőföldjükre – erősítette meg országa álláspontját Ilham Aliyev azeri elnök október 10-én, hétfőn Bakuban. Az ENSZ és több nemzetközi szervezet is támogatta Azerbajdzsán álláspontját, a világszervezet Biztonsági Tanácsa pedig több határozatban szólította fel Örményországot, vonja ki erőit Azerbajdzsán területéről – mondta Aliyev a XXI. század, remények és kihívások címmel megrendezett nemzetközi humanitárius fórumon.
Örményország nem tett eleget a BT-határozatoknak és máig megszállva tartja Azerbajdzsán egy részét – hangoztatta Aliyev, és megállapította, a menekültek hatalmas humanitárius problémát jelentenek Azerbajdzsánnak.
Az azerbajdzsáni köztársaság elnöke a nyáron kijelentette, országa számára elfogadhatatlan a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah elszakadása, a függetlenség megadása e régiónak vagy Örményországhoz való csatolása. Azt mondta, ezekről a lehetőségekről – amelyet az azeri nép soha nem fogadna el – nem lehet tárgyalni.
Ilham Aliyev a hétfői rendezvényen ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a Hegyi-Karabah körüli viszály békés úton megoldható.
A konfliktus rendezését célzó legutóbbi – alig több mint három éven belül immár a kilencedik – orosz-örmény-azeri hármas elnöki találkozó is kudarccal végződött júniusban a tatárföldi Kazanyban.
Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a sikertelen találkozó után felszólította Örményországot és Azerbajdzsánt, hogy „az év végéig" tegyenek intenzívebb erőfeszítéseket a konfliktus békés megoldása érdekében; Hillary Clinton amerikai külügyminiszter pedig az örmény elnöknél szorgalmazta a békefolyamat elindítását.
Nicolas Sarkozy francia elnök várhatóan Hegyi-Karabah problémáját is megvitatja a hét második felében, amikor találkozik az örmény elnökkel Jerevánban és az azeri elnökkel Bakuban.
A hétfői nemzetközi humanitárius fórumon az örmény-azeri viszály megoldását szorgalmazta Mevlüt Cavusoglu török politikus, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke is.
Örményország és Azerbajdzsán a Szovjetunió végnapjaiban rövid, véres háborút vívott egymással Hegyi-Karabahért. A felek 1994 májusában fegyverszünetet kötöttek – Azerbajdzsán elvesztette az ellenőrzést a terület felett -, azóta folynak sikertelen tárgyalások a rendezésről. A harcok veszteségmérlege 30 ezer halott és egymillió földönfutó volt.
A felek az utóbbi hónapokban fokozták a harcias retorikát, és megszaporodtak a fegyveres incidensek az 1994-es tűzszünettel
létrehozott demarkációs vonal mentén, január óta 17 katonát öltek meg a területen. Egyes elemzők nem zárják ki egy újabb örmény-azeri fegyveres viszály kirobbanását. Azerbajdzsán a Kaszpi-tengerből kitermelt szénhidrogénkincs eladásából befolyó tetemes bevétel jelentős hányadát védelmi kiadásokra fordítja, ez idén már több mint 3 milliárd dollár. Aliyev elnök tavaly azt mondta, Azerbajdzsán elérte azt az évekkel korábban kitűzött célját, hogy a védelmi büdzsé meghaladja Örményország teljes költségvetését.
