Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Az orosz államfő Irán ellenségeinek szóvívője?

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2010. július 24. 14:46

Az iráni elnök élesen bírálta Medvegyev orosz államfőt, azt állítván, hogy orosz kollégája Irán „ellenségeinek szóvivői” szerepét öltötte magára. Mahmúd Ahmadinezsád az állami televízióban szombaton sugárzott előadásában emlékeztetett: Medvegyev az orosz nagykövetek idei éves értekezletén arról beszélt, hogy „Irán közel van annak a potenciálnak a megszerzéséhez, amely elvileg lehetőséget ad atomfegyver létrehozására”.

„Sajnáljuk, hogy Medvegyev az Iránnal ellenséges erők projektjének szóvivőjévé vált" – mondta az iráni elnök, hangsúlyozva, hogy országa erősíteni akarja Oroszországhoz fűződő baráti kapcsolatait, ám az orosz elnök megjegyzései az Egyesült Államok Irán-ellenes propagandáját szolgálják.

Oroszország és Irán viszonyát általában jónak lehet minősíteni, de az utóbbi hetekben feszültté váltak a kétoldalú kapcsolatok az iráni atomprogram körüli viták miatt. Az Egyesült Államokkal és Izraellel az élen a nemzetek közösségének egy része azt gyanítja, hogy Irán atomfegyver előállítására törekszik, bár nukleáris programját békés célúnak állítja be.

Az orosz nagykövetek értekezletén tartott előadásában Medvegyev meglepő nyíltsággal bírálta Irán viselkedését, s Moszkva első ízben fejezte ki ilyen világosan aggodalmait az iráni atomprogram fejlődésének irányát illetően.

Három nappal később, az Angela Merkel német kancellárral Jekatyerinburgban tartott közös sajtótájékoztatón Medvegyev ismét felvetette Irán kérdését, mondván, hogy Moszkva továbbra is várja a magyarázatokat Teherántól. „Irán történelmi és aktív kereskedelmi partnerünk, de ez nem jelenti azt, hogy hidegen hagy bennünket atomprogramjának fejlődése és ennek a programnak a katonai összetevője" – fogalmazott az orosz államfő.

Az Iránt sújtó új nemzetközi szankciókra utalva Maszúd Mir Kazemi iráni olajügyi miniszter éppen egy héttel ezelőtt jelentette ki, hogy országa visszavág, és megtorló intézkedéseket alkalmaz külföldi vállalatokkal szemben, visszalép szerződésektől. Példaként az orosz Lukoilt, a legnagyobb magánkézben lévő orosz olajtársaságot említette.