Ázsiában és Afrikában országok tűnhetnek el

A honvedelem.hu-nak nyilatkozva a nemrég véget ért 2009-es esztendő legfontosabb eseményei közül általánosságban Barack Obama amerikai elnök január 20-ai beiktatását emelte ki Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, aki szerint ez az amerikai politikában globális és regionális változásokat hozott magával. Mindeközben az egykori másik nagyhatalom, Oroszország pozíciói is megerősödtek tavaly, főként Közel- és Közép-Keleten. Harmadik fontos dologként a szakember azt említette meg, hogy a gazdasági világválság egész évben éreztette a hatását.

Vissza az akolba

Mindeközben az Európai Unióban is választások voltak. Nógrádi György kiemelte: óriási huzavona után elfogadták a Lisszaboni Szerződést, valamint folytatódott az EU bővítésének előkészítése. Ugyanakkor a cseh elnökség sikertelen volt. A szakértő hangsúlyozta: az Óvilág történései között kiemelt helye van annak, hogy Franciaország visszatért a NATO katonai szervezetébe. Ennek egyik jele volt, hogy jelentős részben járult hozzá a válságkezelő missziókhoz. Az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyát is megújította, minek következtében nemegyszer közvetítő szerepet is vállalt az Újvilág és egy harmadik partner között. Németországban is voksolást tartottak. Szintén erre az évre esett a NATO hatvanadik születésnapja. A szövetség tavaly két új taggal, Horvátországgal és Albániával bővült. Ugyanakkor a szakember fontosnak tartotta megjegyezni, hogy mind a NATO, mind pedig az EU bővítésére inkább a politikai indíttatás a jellemző, semmint a szakmai. Az előbbi esetében még az is kiemelt jelentőségű, hogy új stratégiája nincs, viszont új főtitkára van.

2009-ben Magyarország számára lényeges volt a szomszédságpolitika – folytatta az értékelést Nógrádi György, aki azonban hozzátette: a nyelvtörvény elfogadása bonyolította a szlovák-magyar kapcsolatokat. A román elnökválasztás viszont azt hozta magával, hogy egy új helyzetben a magyarok a koalíció részesei lehetnek. A Szerbiához fűződő kapcsolataink is rendkívüli mértékben javultak, amit – egyebek mellett – a vízumkötelezettség eltörlése is mutat. A szakember szerint e történések azt is jelentik, hogy Magyarország pozíciói a térségben valamelyest erősödtek.

Ugyan Törökország is Európához tartozik, de az ország és az EU között nincs további közeledés, ráadásul az izraeli-török kapcsolatok is mélypontra kerültek, amik korábban éveken át igen fontosak voltak. Mindezek következtében is Törökország lassan nyitott az iszlám világ irányába, abból a megfontolásból: ha nem kell az EU-nak, akkor az iszlám világ egyik vezető hatalmává szeretne válni – mondta a szakember.

Erősödő Oroszország

A Közel-Keleten tavaly is folytatta Irán az atomprogramját. Nógrádi György szerint az ország szomszédságpolitikáját az jellemzi, hogy nélküle és ellenére lehetetlen a rendezés akár Irakban, akár pedig Afganisztánban. Mivel az ország nem tett le atomprogramjáról, a közeljövő fő kérdése, hogy 2011-ben lesz-e katonai csapás, elsősorban az amerikai légierő részéről Iránnal szemben. A tavaszi gázai háború után a palesztin-izraeli kapcsolatok is mélyponton vannak. Talán emiatt is az új izraeli kormány térségbeli elszigeteltsége növekedett. Példának okáért az Egyiptomhoz fűződő viszonyát a „hidegbéke" jellemzi. A szakember hangsúlyozta: Pakisztán irányíthatatlanná vált, ennek ellenére Washington továbbra is pénzügyi segítséget nyújt az országnak. A fő kérdés az, hogy ebben a formájában megmarad-e Pakisztán, hiszen területének jelentős részét a kormány képtelen ellenőrzése alatt tartani. Ugyancsak képtelen felügyelni az ISI-t, a pakisztáni titkosszolgálatot. Gyakorlatilag a hadsereg és az atomprogram ellenőrzése is kicsúszott a kezéből.

Oroszország mindeközben 2009-ben mindent megtett azért, hogy az Egyesült Államok gyengeségeit kihasználja – mondta Nógrádi György, aki hangsúlyozta: az ország mindent megtett a START 3 szerződés előkészítése, illetve annak aláírása érdekében. Ugyanakkor azt sem lehet letagadni, hogy nő az orosz fegyverexport. A szakember hangsúlyozta: napjainkban Oroszország számára alapkérdés a Washingtonhoz, valamint Brüsszelhez fűződő viszonya, valamint az atomprogramja. A hivatalos orosz politika számára Grúzia leértékelődött. Sőt, a nyugat elfogadta azt az orosz követelést, hogy sem Grúzia, sem pedig Ukrajna nem lehet a NATO tagja belátható időn belül. A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta: Oroszország megerősödése nem független az afganisztáni, pakisztáni, illetve iráni eseményektől, sőt, a jelenlegi helyzet egyenesen kiváló az ország számára. Ennek több oka van: egyfelől az amerikai erők jelentős részét lekötik a térségben zajló események, ráadásul nem képzelhető el nélküle a rendezés. Az utóbbi időben Oroszország közép-ázsiai pozíciói is felerősödtek. Az Afganisztánba vezető északi bázisok és légtér használatát is csak politikai elvárásainak teljesítése után engedte át a szövetségeseknek. Mindkettő teljesítették, hiszen egy volt szovjet tagköztársaságot sem vettek fel a NATO-ba, illetve a cseh- és lengyelországi rakétatelepítés is lekerült a napirendről.

Se veled, se nélküled

Mindezekkel kapcsolatban nem véletlen az az amerikai stratégia, hogy a Közel-Keleten nincs szükség Oroszországra, Közép-Ázsiában viszont nélküle, de legalábbis ellenére nem képzelhető el rendezés, vagyis az egykori nagyhatalom szerepe újból felértékelődött. A jövőben az ország szerepe tovább erősödhet. Nógrádi György ugyanis rámutatott: a világgazdasági válságból lassan elkezdtek az államok kilábalni. Ez együtt jár majd az ipari termelés növekedésével, ami viszont magával hozhatja a kőolaj és földgáz árának növekedését. Mivel Oroszország GDP-jének jelentős százaléka ezen termékek exportjából származik, stabilizálódhat az ország gazdasági helyzete. Vlagyimir Putyin és Dmitrij Medvegyev egyaránt amellett kardoskodik, hogy Oroszország meglévő földgáz- és kőolajvagyonának egy részét valamilyen formában fel kell dolgozni, annak érdekében, hogy az állam a továbbiakban ne legyen egy „primitív nyersanyag-exportőr". A meglévő nyersanyagvagyon ugyanakkor hihetetlen gazdasági potenciált, valutatartalékot, és nem utolsósorban világpolitikai pozíciót jelent az országnak. Az ebből befolyó pénzekből lehet például az orosz hadsereget fejleszteni.

Oroszország számára a „közel-külföld" egyre inkább stratégiai céllá válhat, sőt a világ egészében egyre inkább ki tudja használni megerősödő pozícióit. Nógrádi György kiemelte: ez főként az orosz határok közeli térségeit jelenti. Azonban vitathatatlan, hogy az orosz hadsereg, az orosz haditechnika megjelent – egyebek mellett – Venezuelában. Az ébredező hatalom sok helyütt, így például Afrikában is igyekszik a befolyását növelni. Mindezek ellenére az Egyesült Államok és Oroszország nem egyszerűen egymás konkurensei, hanem egymásra utaltak is – fogalmazott a szakértő. Mind a két fél úgy véli, hogy a történelmi szerepére közép- és hosszútávon a legnagyobb veszélyt Kína jelenti. Amerika számára ez világgazdasági és világpolitikai fenyegetésként jeleni meg, míg Oroszország részére a szibériai területek kérdésében manifesztálódik a kínai fenyegetettség.

Az afrikai térségben az egyik legérdekesebb dolog Nógrádi György szerint, hogy Szomáliában mind a NATO, mind pedig az EU fellépett, vagyis ebben a kérdésben nemzetközi egység alakult ki. Szintén fontosnak tartotta megemlíteni a szakember, hogy Afrika néhány országában teret nyert az al-Kaida.

Növekvő nukleáris veszély

Nógrádi György hozzátette: az Egyesült Államok hírszerző közössége nemrégiben egy összeállítást tett közzé a közeljövő várható fő veszélyforrásairól. Ebben Oroszországgal kapcsolatosan azt említi meg, hogy annak világhatalmi státuszát a korrupció, a magas szintű bűnözés, valamint az befolyásolja, hogy nem invesztálnak elegendő forrást az energiaszektorba. A jelentés szerint az arab körön kívül lévő iszlám országok, Törökország, Indonézia, valamint Irán kiemelt szerepet kapnak. A közép- és kelet-európai kormányokat a szervezett bűnözés befolyásolja. Afrika egy részén, valamint Dél-Ázsiában államok sorvadhatnak el. A szakértő kiemelte: a jelentés alapján 2025-re a világ a kőolaj helyett új energiahordozókra áll majd át. A gazdasággal kapcsolatosan az előrejelzés arról ír, hogy több pénzügyi központ alakul majd ki a világban, miközben a dollár veszít erejéből. A nukleáris fegyverek használatának lehetősége a technológiához való hozzájutás egyre könnyebbé válása következtében nőni fog – mutatott rá a szakértő. A jelentés arról is ír, hogy korunk egyik égető problémája, a klímaváltozás egyenetlen lesz a világban. Ez pedig Kanada, valamint Oroszország számára jelent majd előnyöket.