Benkő Tibor: Magyarország védelme érdekében az átfogó megközelítés meghonosítása a cél

Az átfogó megközelítés meghonosítása és megalapozása a cél

Benkő Tibor honvédelmi miniszter elengedhetetlennek nevezte az állami és össztársadalmi védelmi tevékenységek összehangolását a 21. század biztonsági kihívásai miatt. A tárcavezető szerint 2013-tól Európa biztonsági környezete dinamikusan megváltozott, korszakváltás történt az arab tavasszal, a tömeges illegális migrációs hullámmal, az Ukrajnában kialakult konfliktusokkal és az azokat megelőző hibrid hadviseléssel, az európai terrorhullámmal, valamint a kibertérben megjelent bűnözési lehetőségekkel.

Kifejtette: mára elavult az Országgyűlés által 1990 után kialakított törvényi keretrendszer, amely a honvédség feladat- és hatáskörének átjárhatatlan szétválasztására alapult, de megőrizte a poszthidegháborús fogalmakat is.

A honvédelmi miniszter az Országgyűlés által tárgyalt törvényjavaslat céljáról azt mondta: előre fel akarják készíteni a védekezésben részt vevő erőket, szervezeteket és az állampolgárokat az őket érintő biztonsági kihívásokra és ezek kezelésére.

Benkő Tibor rögzítette: az alaptörvény kilencedik módosítása és ez a törvényjavaslat egy védelmi és biztonsági reform alapját teszi le, amely alapján a következő években összehangoltan fejleszthetők lesznek az ágazatok.

„A cél az átfogó megközelítés meghonosítása és megalapozása Magyarország védelme és a nemzet biztonságának szavatolása érdekében” - összegzett. Hozzátette: az Országgyűlés az eddigi ágazati, hon- és rendvédelmi működést egészítheti ki az összkormányzati koordinációval és a hatékony együttműködés kereteivel.

Benkő Tibor beszélt arról is, hogy a javaslat megteremti a nemzeti ellenállóképesség jogszabályi alapjait. Ez olyan képességek összessége, amely a veszély megelőzésére, vagy a hatásai csökkentésére irányul - magyarázta.

A honvédelmi miniszter elmondta: a törvényjavaslat 2023 második felében léphet hatályba.

Simon Miklós (Fidesz) felszólalásában támogatva a javaslatot elmondta, az előterjesztés több olyan fejezetet tartalmaz, amely a már meglévő szabályok közötti ellentmondásokat szüntetné meg. Példaként említette, hogy a rendkívüli jogrendre vonatkozó szabályok jelenleg több törvényben is megtalálhatók, azok tartalma ugyanakkor nem egységes. Kiemelte továbbá, hogy békeidőben is szükség van egy olyan szabályrendszerre, amely - különleges jogrend bevezetése nélkül - tesz lehetővé gyors és célzott intézkedéseket például egészségügyi, illetve migrációs veszélyhelyzetek, valamint terrortámadások esetén.

Lukács László György (Jobbik) elmondta, a koronavírus-járvány is rámutatott arra, hogy szükség van az ország védekezési rendszerének javítására. Az ellenzéki politikus megjegyezte, nem tartják szerencsésnek, hogy az indítvány elfogadása esetén megkötné a kezét a jövőre megválasztott kormánynak. Hangsúlyozta továbbá, hogy a védekezés feltételeinek kialakítása során nagy figyelmet kell fordítani az arányosság és szükségesség követelményeire, ennek kialakításával kapcsolatban pedig vannak aggályaik, ami miatt később alakítják ki álláspontjukat az előterjesztésről.

Nacsa Lőrinc (KDNP) felszólalását azzal kezdte, hogy köszönetet mondott a katonáknak a koronavírus-járvány alatt mutatott helytállásukért. Felidézte: a most tárgyalt javaslat közel kétéves előkészítés után került a parlament elé, a benyújtás előtt összehívott hétpárti egyeztetésen pedig csak a kormánypártok jelentek meg, az ellenzék távol maradt. Nacsa Lőrinc hangsúlyozta, hogy az előterjesztés egyértelműen erősíti Magyarország és a magyar emberek biztonságát, ezért a KDNP támogatja azt.

Harangozó Tamás (MSZP) úgy fogalmazott, ez a javaslat "kőkemény következményekkel járó közjogi csomag", ami alapjaiban rendezné át Magyarország védelmi, biztonsági környezetét. A szocialista politikus elmondta: nem ért egyet azzal, hogy a kormány a rugalmasságot is az előterjesztés erényeként tünteti fel, miközben az Országgyűlésnek gyakorlatilag nem marad ellenőrző szerepe. Kiemelte, a kormány eddigi gyakorlata alapján nem hisznek abban, hogy a kabinet objektíven ítéli majd meg a szükségesség és arányosság követelményeit. Harangozó Tamás jelezte, nem támogatják a javaslatot.

Vadai Ágnes (DK) elmondta: érdemes kialakítani egy olyan rendszert, amellyel Magyarország gyorsan és hatékonyan tud reagálni az új típusú kihívásokra. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a különleges jogrendi helyzetek kialakításakor nagy figyelmet kell fordítani a demokratikus kontroll kialítására, szerintük pedig a most tárgyalt javalatból ez hiányzik, amit a legnagyobb problémájának tartanak. A DK politikusa elmondta, a kormány rossz utat választ, amikor a különleges jogrendben megpróbálja kirekeszteni az ellenzéki politikusokat, ezért nem támogatják a változtatásokat.

Varga-Damm Andrea független képviselő "zagyvaságtömegnek" nevezte az előterjesztést, amely szerinte elfogadhatatlan módon megpróbálja teljesen megszüntetni az Országgyűlés ellenőrző tevékenységét a különleges jogrendek idején.

Benkő Tibor zárszavában köszönetet mondott az elhangzott észrevételekért. Úgy fogalmazott: lehet, hogy nem tökéletes még a javaslat, "de azért vagyunk itt, hogy beszéljünk róla". A honvédelmi tárca vezetője az ellenzéki kritikákra válaszolva elmondta: a különleges jogrendben - például veszély- vagy háborús helyzetben - sajnos sérülhetnek az állampolgárok jogai, ugyanakkor az előterjesztés egyértelműen tartalmazza, hogy ezt a lehető legnagyobb mértékben kerülni kell. Az állampolgárok jogainak védelme az alapja mindennek.

A feladat bővülése miatt új mandátum szükséges

Benkő Tibor honvédelmi miniszter előterjesztőként kiemelte: tavaly a NATO-ban arról döntöttek, hogy a koszovói erők vezetését Magyarország lássa el, így novembertől magyar tábornok tölti be a NATO vezette koszovói békefenntartó művelet (KFOR) parancsnoki beosztását. 2

Tájékoztatott továbbá arról, hogy a balkáni misszió létszámát növelné a kormány, őszre a Magyar Honvédség állományából legfeljebb 500 fős kontingenskötelék venne részt a NATO koszovói békefenntartó műveletében, valamint további 700-an hadműveleti tartalékerőt képeznének Magyarország határain belül, akik 2022 végéig szükség esetén kitelepíthetőek.

A feladat bővülése és a létszámnövekedés új mandátum kiállítását is szükségessé tette - jelentette ki Benkő Tibor. A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarország nemzetközi szerepvállalása, a régió biztonsági stabilitása közös ügy, amelyet támogatni kell.

A vezérszónokok közt elsőként felszólaló Simon Miklós (Fidesz) kiemelte: a nagyobbik kormánypárt számára fontos a Közép-európai térség stabilitásának megőrzése. Ezt szolgálja a KFOR misszió is, amelynek erősítése csakis támogatandó lépés lehet.

A képviselő köszönetet mondott a magyar katonáknak a koronavírus-járvány kezelésében való részvételért.

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka szintén köszönetet mondott a honvédek helytállásáért, majd képviselőcsoportjuk támogatásáról biztosította a javaslatot.

Nacsa Lőrinc (KDNP) úgy fogalmazott: Magyarország gazdasági és nemzetbiztonsági érdeke a Nyugat-Balkán stabilitása, ezért a térség országainak segítése, az euroatlanti integrációs folyamatok előmozdítása a magyar külpolitika, valamint a nemzetbiztonsági stratégia egyik központi eleme. Rámutatott: ha a Nyugat-Balkán nem elég stabil, nem képes visszaszorítani az illegális migrációs hullámokat, és nem képes küzdeni a terrorizmus, a szervezett bűnözés és különféle szélsőséges ideológiák terjedése ellen.

A kisebbik kormánypárt vezérszónoka bejelentette: a KFOR-missziót és a törvényjavaslatot is támogatják.

Vadai Ágnes (DK) méltatta, hogy a parlamenti képviselők egyetértenek a nyugat-balkáni térség integrációjának elősegítésében. Fontosnak nevezte, hogy a szomszédos, Magyarország biztonságára ható országok minél inkább az euroatlanti intézményrendszer tagjai legyenek, mert ezzel a térség és Magyarország biztonságát is erősítik. A DK vezérszónoka is frakciójuk támogatásáról biztosította a javaslatot.

Zárszavában Benkő Tibor köszönetet mondott a képviselőcsoportok támogatásáért, majd Hiller István levezető elnök a parlament ülését bezárta.