Döntéshozók

A NATO történetében minden csúcstalálkozó fontos volt, hiszen ott születtek meg a szövetség jövőjével, átalakulásával, terveivel kapcsolatos döntések. A chicagói csúcs is minden bizonnyal sikeres lesz, hiszen erősíteni fogja az euro-atlanti partnerséget, sőt – a vendéglátók reményei szerint – javítani fogja az amerikai elnök népszerűségét is a novemberi elnökválasztások előtt. Barack Obama közel 20 évig élt az etnikailag és kulturálisan sokszínű nagyvárosban, jogot tanított a Chicagói Egyetemen, ott vált balliberális politikussá, és tagja volt az illinoisi szenátusnak.

Amerikában harmadszor

A májusi chicagói csúcstalálkozó lesz a harmadik legfelsőbb szintű tanácskozás, amit a NATO amerikai földön tart. Washington a hidegháború alatt, 1978 májusában látta először vendégül az akkor még 15 tagország vezetőit. Az eredményesnek értékelt találkozón szó volt a kelet–nyugat közötti enyhülés politikai kérdéseiről, a hosszú távú védelmi programok helyzetéről és a szövetségi feladatok finanszírozásának teendőiről. Akkor írta elő a NATO a tagországoknak a GDP 3%-os katonai költségvetési szintet, ami mai szemmel hihetetlennek tűnik. A második, 1999. áprilisi washingtoni találkozó történelmi eredményeket ért el. Az Észak-atlanti Tanács (NAC) – a szövetség 50. születésnapjáról is megemlékező – ülésén elfogadták az új NATO- stratégiát, bevezették a tagjelölti státust, meghirdették a stratégiai védelmi kezdeményezést (SDI). Ez az amerikai csúcstalálkozó magyar szempontból is kedves, hiszen frissen felvett új tagországként először szerepeltünk a NATO állam- és kormányfői fórumán.

(További részletek a Magyar Honvéd magazin május 11-én, pénteken megjelenő számában!)