EBESZ: újabb csúcstalálkozóra készül Európa

Tóth László mérnök ezredes a Magyar EBESZ Képviselet, katonai képviselet-vezetője a honvedelem.hu kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a nemzetközi szervezet a biztonságot átfogó és kooperatív módon kezeli; átfogó, mivel a biztonság mindhárom – politikai-katonai, gazdasági-környezetvédelmi és emberi – dimenziójával egységesen foglalkozik.

Tevékenysége a biztonságpolitika minden területére kiterjed: fegyverzet-ellenőrzés, megelőző diplomácia, bizalom- és biztonságerősítő intézkedések, emberi- és kisebbségi jogok, tolerancia, választási ellenőrzés, a demokratikus folyamatok támogatása, terrorizmus, gazdasági és környezetvédelmi ügyek.

A kooperatív megközelítésből adódóan mind az 56 résztvevő állam egyenlő jogokkal rendelkezik. Döntéseik, melyeket konszenzussal hoznak, politikailag és nem jogilag kötelezőek. Az EBESZ alapelvek és normák alapján az államok által vállalt kötelezettségek az államok közötti kapcsolatokra, valamint az államoknak a saját állampolgáraikkal szembeni viselkedésére nézve irányadóak.

A katonai képviselet munkája a politikai-katonai dimenzióhoz kapcsolódik, így értelemszerűen ezen a területen vannak inkább „otthon", a másik kettővel kapcsolatban leginkább a fontosabb eseményekre figyelnek fel. Ezt azért emelte ki, mert az elmúlt félév egyik fontos kérdése az volt, hogy a csúcson hová kerül a hangsúly.

Eltekintve a nemzetközi szervezet múltjának részletesebb elemzésétől, azt is elmondta, hogy 1990-ig az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) főleg tárgyalási fórumként működött; a résztvevő államok az elért eredményeket, illetve a továbblépés lehetséges módjait utótalálkozókon, speciális, tematikus konferenciákon tekintették át.

Az állam és kormányfők 1990. novemberi párizsi csúcstalálkozóján elfogadott Párizsi Chartában megerősítették, hogy elkötelezettek a demokrácia, az emberi jogok, a szabad piacgazdaság iránt. A párizsi tanácskozás alkalmával írták alá az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló szerződést (Treaty on Conventional Armed Forces in Europe – CFE), mely a részes államok által hadrendbe állított hagyományos katonai erőket hivatott csökkenteni a szerződés alkalmazási övezetében. Az EBEÉ/EBESZ keretén belül más fegyverzet-ellenőrzési megállapodások is létrejöttek, így a Nyitott Égbolt Szerződés, a Bécsi Dokumentumok, a Kézi- és Könnyű-fegyverekre vonatkozó dokumentum.

Az 1992-es helsinki utótalálkozó ismét jelentős lépést tett az EBEÉ intézményesülése felé. A résztvevő államok az ENSZ Alapokmányának VIII. fejezete alapján regionális szervezetnek nyilvánították az EBEÉ-t. A folyamat következő állomása az 1994 végén, Budapesten megrendezett csúcstalálkozó volt, melyen az EBEÉ a korábbi években végbement változtatásokra tekintettel Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetre változtatta a nevét. A budapesti konferencia a biztonság és a konfliktuskezelés területén is előrelépést hozott. A konferencia leszögezte, hogy az emberi jogok a jogállamiság és a demokratikus intézmények jelentős mértékben hozzájárulnak a konfliktusok kialakulásának megelőzéséhez.

Az isztambuli csúcstalálkozó óta eltelt időszakban az EBESZ folyamatosan alkalmazkodott a változó biztonsági környezet okozta elvárásokhoz, tevékenységei sorába felvette a terrorizmus, az ember-, és kábítószer-kereskedelem, a szervezett bűnözés, az idegengyűlölet és az intolerancia elleni küzdelmet is.

Az újabb csúcstalálkozóban az egyes országok különböző lehetőségeket látnak, és sokan egyetértenek abban sokan, hogy a szervezetre újra ráirányuljon a figyelem, illetve az EBESZ visszanyerjen valamit régi fényéből.

A helyzetet azonban rontja, hogy nem sikerült előrelépni az elhúzódó konfliktusok (Hegyi-Karabah, Grúzia, Moldova) megoldásában sem, a csúcs azonban lökést adhat a kedvezőbb irány felé. Jelentős esély van arra, hogy a közeljövőben fontos dolgok történjenek, a fegyverzet-ellenőrzés területén mindenképpen.