Elindult a hazai fegyverfejlesztés második fázisa

A megállapodás - amit a Diana Fegyvertechnikai Technikum és Kollégium a Neumann János Egyetem, valamint az MH Modernizációs Intézet között jött létre - egy már 2021 augusztusa óta tartó szakmai kapcsolatot erősít meg. Célja, hogy hatékonyan szolgálja a Magyar Honvédség és a hazai védelmi ipar szakemberállományának biztosítását és képzését; mindemellett járuljon hozzá a védelmi ipart érintő gépészmérnöki életpálya-modell megteremtéséhez, valamint készítse elő és végezze el az oktatást szolgáló fejlesztési feladatokat.

Dr. Maróth Gáspár szerint e megállapodás új korszakot nyit a hazai hadiipar, és azon belül is a fegyverfejlesztés területén. „Azt gondolom, hogy ez az együttműködés Magyarország szempontjából is példaértékű. Megmutatja, hogy összefogással miként lehet eljutni a semmiből egy olyan szintre, ami már nemzetközileg is értelmezhető” – jelentette ki. A védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos aláhúzta: az együttműködési megállapodás aláírása azért is fontos, mert „elérkeztünk a magyar fegyvercsalád fejlesztésénél arra a pontra, amikor most már az eredeti mérnökcsapat mellé egyéb erőforrásokat kell tudnunk allokálni.”

Éppen ezért üdvözölte a kecskeméti Neumann János Egyetemet. Mint mondta: az intézmény elsőként csatlakozott a hadiipari fejlesztések támogatásához. Úttörő munkájukat ma már többen is követik, így más oktatási intézmények mellett miskolci, óbudai, illetve győri egyetemek is bekapcsolódnak e fejlesztésekbe. Köszönetét fejezte ki továbbá Filótás István dandártábornoknak és csapatának, a Modernizációs Intézetnek, akik - mint dr. Maróth Gáspár fogalmazott - a fegyverek tesztelését és ezáltal az abból fakadó műszaki és továbbfejlesztési véleményezéssel kapcsolódnak be a fejlesztésbe.

A védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos köszöntőjében leszögezte: e megállapodással gyakorlatilag a fegyverfejlesztés második fázisát nyitják meg. „Az első fázist sikeresen vette a cég és a fejlesztőcsapat, ami azt jelenti, hogy zajlik, illetve részben be is fejeződött a fegyverek prototípusainak tesztelése” – mondta, hozzátéve: a megfelelő lövésszámok alapján a fegyverek kiállták az első próbákat, alkalmasak arra, hogy valóban elkezdődhessen az ipari gyártás, nemzetközi piacon eladható árú és minőségű fegyvereket előállítva.

Dr. Fülöp Tamás, a Neumann János Egyetem rektora - megerősítve az elhangzottakat - hangsúlyozta: a kecskeméti oktatási intézmény az elsők között ismerte fel a nemzeti védelmi ipar megújításában és fejlesztésében rejlő felsőoktatási, képzési és kutatásfejlesztési lehetőségeket. „A most aláírt együttműködési megállapodás megerősíti és kiszélesíti a térségben, így mindenekelőtt a Bács-Kiskun megyében már meglévő és a kiskunfélegyházi Arzenál lévén nagyobb gazdasági jelentőségre szert tevő védelmiipari, technológiai kapacitásokat. Mindezek mellett az egyetemi mérnökképzés részeként felsőoktatási szintre emeli a Csongrádon már nagy hagyományokkal rendelkező szakképzési potenciált” – jelentette ki. Arra is kitért, hogy az aláírt megállapodással egyidejűleg megjelenik a fegyvertervező mérnök képzés is az egyetemen. Dr. Fülöp Tamás azt is hozzáfűzte, a szakirány fontosságát és megbecsültségét példázva egy díjat is alapítottak: az évfolyam első végzős nevét minden évben, egy az egyetem aulájában kiállított 1848-49-es forradalom és szabadságharc korabeli szablyára vésve fogják megörökíteni.

Bozó Gábor, a Diana Fegyvertechnikai Technikum és Kollégium igazgatója szerint a hazai fegyvergyártáshoz termelő fegyvergyárra, innovációra, kutatásfejlesztésre, szakképzésre és nem utolsó sorban mérnökképzésre van szükség. A szakképzés területén a csongrádi intézmény több, mint három évtizedes múltra tekint vissza. „Ma már saját fegyvergyártó kapacitással, javítóüzemmel büszkélkedhetünk, ahol egyedi és sorozatgyártásra alkalmas fegyvereket fejlesztünk, prototípusokat alakítunk ki és ebben az üzemben fegyveralkatrészek tervezése és gyártása is zajlik” – mondta Bozó Gábor. Rámutatott arra is, hogy a Diana Fegyvertechnikai Technikum és Kollégium ma egy olyan képzési központ és bázis formálódik a régióban, ami egy szélesskálájú átjárhatóságot biztosító, de egyben egy nagyon speciális szakterülethez értő képesítést ad. „Ennek a három potenciálnak az együttállása: a tapasztalat, átjárhatóság és a szakértelem pedig egy új szóval úgy definiálható, hogy versenyképesség” – szögezte le.

Filótás István dandártábornok, az MH Modernizációs Intézet parancsnoka úgy fogalmazott: a ma aláírt megállapodás egy hosszú ideje tartó kiváló kapcsolat eredménye. Az intézet által nyújtott támogatás kapcsán elmondta, hogy a szervezet rendelkezik azzal a felkészült szakállománnyal, aki hatékonyan képes támogatni a fegyverzettechnikai, fegyvertervező szakirányú képzést. „A Magyar Honvédségnek pedig nagy szüksége van a megfelelő utánpótlásra, a korszerű műszaki ismeretekkel bíró hadmérnökök vonatkozásában, akik a jövő logisztikai támogató rendszer, illetve a kutatásfejlesztés bázisa lehetnek. Másrészt az egyre bővülő hazai védelmi ipar is igényli ezeknek a felkészült, hadmérnöki, haditechnikai ismeretekkel felvértezett mérnöki állománynak a megjelenését a hazai munkaerőpiacon” – tette hozzá.