ENSZ-tervek Líbiában: rendőrök igen, katonák nem
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2011. augusztus 29. 9:10Az ENSZ azzal számol, hogy rendőröket és katonai megfigyelőket igen, békefenntartó haderőt azonban nem fog küldeni Líbiába – idézte a hét végén az EUObserver című uniós hírportál Ian Martin ENSZ-megbízottat.
A rutinos brit diplomata – aki korábban már bizonyította, hogy kusza, nehezen áttekinthető helyzetekben is képes sikerre vinni békéltető folyamatokat – ezúttal a líbiai konfliktus rendezésével kapcsolatos ügyekben tölt be főtanácsadói szerepet Ban Ki Mun, a világszervezet főtitkára mellett.
Ian Martin, az Amnesty International emberi jogi szervezet egykori főtitkára ténykedett már Ruandában, Bosznia-Hercegovinában, Etiópiában és Eritreában. Szakmai életrajzának ennél is fontosabb eleme, hogy működött nepáli és kelet-timori ENSZ-megbízottként.
Az EUObserver értesülései szerint főként ez utóbbi, kelet-timori megbízatásának emlékeit érdemes most leporolnia, amikor azt tekinti át, mire lehet és mire nem érdemes törekedni az Egyesült Nemzetek kék lobogója alatt, amikor Líbiában kell megteremteni a normális létfeltételeket.
Az ENSZ kelet-timori missziója 1999-től 2002-ig tartott, és kulcsszerepet játszott abban, hogy létre tudták hozni a délkelet-ázsiai ország első háború utáni kormányát. A küldetés csúcspontján 1640 kéksisakos rendőr és 9150 külföldi katona szolgált Kelet-Timorban – brazilok, oroszok, thaiföldiek, törökök vegyesen.
Martin most úgy nyilatkozott: Líbia esetében számolnak azzal, hogy az egyelőre Átmeneti Nemzeti Tanácsnak nevezett új hatalom ENSZ-rendőröket és katonai megfigyelőket is fog kérni. Békefenntartó ENSZ-erőre azonban szerinte nem lesz szükség. A brit ENSZ-diplomata által elképzelt líbiai ENSZ-missziónak az lenne a feladata, hogy helyreállítsa a közrendet, újjáépítse a közszolgáltatásokat, és előkészítse demokratikus választások megrendezését.
Az EUObserver mindemellett azt valószínűsíti, hogy az Afrikai Unió, illetve az Arab Liga egyes országainak katonái jelen lehetnek Líbiában egy ideig, miközben az észak-atlanti szövetség szigorúan távoltartja magát, „NATO-csizma nem érint líbiai földet".
NATO-források azt mondták a hírportálnak, az atlanti szervezet szívesen szorítkozna arra a szerepkörre, hogy légi és tengeri szállítási kapacitásával segíti a líbiai újjáépítést. Afrikai, illetve külföldi arab katonák jelenlétét nyilván könnyebben fogadják el a líbiaiak, mint a NATO-egyenruhások látványát. Jordánia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek hadereje már a nemzetközi katonai műveletekben is részt vett. Igaz ugyanakkor, hogy az Afrikai Unió 55 országa közül egyelőre csak 22 ismerte el az Átmeneti Nemzeti Tanácsot.
