Épül a gyár

Befejeződött a zalaegerszegi, Lynx gyalogsági harcjárművek gyártására készülő üzem tartószerkezetének építése. A Rheinmetall Hungary Zrt. a tervek szerint a kategóriájában legkorszerűbbnek számító 218 megrendelt Lynx-ből 172-t gyárt majd itt, de a gyár portfóliójában a kutatás-fejlesztés és a katonai járművek tesztelése is szerepel. A tesztpálya első ütemét idén nyáron már átadták, ezúttal pedig az üzem bokrétaünnepét tartották a ZalaZone ipari parkban.

Benkő Tibor a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program kiemelkedő pillanatának nevezte az eseményt. Mint mondta, alig hat hónapja helyezték el a gyár első tartóoszlopát, ma pedig már az építkezés első ütemének végén jár a projekt. „Ez az épület a korszakváltás szimbóluma lesz Magyarországon. Annak a korszakváltásnak a szimbóluma, amelyben a magyar kormány megteremti a hazai hadiipar újraindítását. Magyarországon magyar munkaerő magyar katonák számára fog haditechnikai eszközöket előállítani és gyártani. Mi ez, ha nem korszakváltás?” – fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve: a fejlesztéshez a szándék, az akarat, az elkötelezettség és a gazdasági erő is rendelkezésre áll.

A honvédelmi miniszter kiemelte: 2023-tól Zalaegerszegen fogják gyártani a világ jelenlegi legkorszerűbb, legmodernebb páncélozott harcjárművét, a szomszédos tesztpálya lehetőségeinek kihasználásával. Mint mondta, a hazai hadiipar újraindításához kiváló szakemberek kellenek, úgy a kutatás, mint a fejlesztés és innováció területén, hiszen csak komplex rendszerben gondolkodva képes a Magyar Honvédség ellátni elsődleges feladatát: garantálni a magyar emberek biztonságát. „Láthatjuk, hogy a világban mennyire sérülékeny a biztonsági helyzet. Ezért a nemzeti kormány számára kiemelt cél, hogy a Magyar Honvédség a térség meghatározó hadereje legyen. Meghatározó haderőhöz pedig kiváló, korszerű, modern technikai eszközökre van szükség, amelyet a magyar hadiipar - köszönhetően a német partnereknek - meg fog teremteni” – mondta Benkő Tibor.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Lynx gyár építését Magyarország egyik legnagyobb, legfontosabb, de mindenképpen legizgalmasabb vállalkozásának nevezte. Mint fogalmazott, hazánk az első NATO tagország, amely hosszas piackutatás után úgy döntött, hogy a Rheinmetall új fejlesztésű harcjárművét fogja a hadseregben alkalmazni, ez a harcérték pedig biztosan növelni fogja Magyarország biztonságát. „Elsődleges célunk, a magyar védelmi ipar újraépítése, és ezzel párhuzamosan a magyar hadsereg képességeit is jelentősen fejlesztjük. Ennek a törekvésnek a Lynx gyár a zászlóshajója lesz. A korszerűség alapkövetelmény, a magyar haderő modernizációját pedig nem lehetett halogatni, ezért döntött úgy a kormány, hogy belekezd abba a folyamatba, amelynek célja, hogy Magyarország védelmét a Magyar Honvédség teljeskörűen tudja biztosítani” – mondta. Az innovációs miniszter hozzátette: a hazai hadiipar újjáépítése mellett a beruházások lehetővé teszik azt is, hogy Magyarország teljesítse nemzetközi vállalását, amelynek értelmében a GDP 2 százalékát fordítja védelmi kiadásokra.

Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka köszönetét fejezte ki a projektben részt vevő szervezeteknek, valamint a magyar kormánynak a haderő következetes fejlesztéséért. „Mit mondhat ilyenkor egy parancsnok? Semmi mást, csak azt, hogy köszönjük. Köszönjük a magyar kormánynak és a magyar embereknek, hogy eljutottunk odáig: támogatják a Magyar Honvédséget, és megbíznak a magyar katonákban.

Ruszin-Szendi altábornagy köszönetét fejezte ki Benkő Tibor honvédelmi miniszternek és Maróth Gáspár kormánybiztosnak, hogy a beszerzések előtt meghallgatták a katonák szakmai véleményét azzal kapcsolatban, mire van szükségük a nemzet védelméhez, így a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program haditechnikai része a valós szakmai igények alapján zajlik.

Maróth Gáspár, védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a magyar-német közös munka gördülékenységét emelte ki. Mint mondta: „ahhoz, hogy létrejöjjön egy valóban harmonikus együttműködés, nem elég üzletet kötnünk, nem elég win-win szituációt teremtenünk, de kulturális azonosságnak is kell lennie. Németország és Magyarország között ez a kulturális azonosság megvan. Jó talaja volt ennek az együttműködésnek, és rendkívül örülök, hogy ezzel a projekttel további együttműködések is elindulnak, nem csak a Rheinmetall-lal, hanem egyéb német cégekkel is”.

Armin Papperger, a Rheinmetall AG igazgatótanácsának elnöke is úgy fogalmazott: a Lynx gyár egyformán fontos a magyaroknak és németeknek, az üzem egyben a közös akarat sikerességét is szimbolizálja. „Ha változtatni akarsz valamin, olyan emberek kellenek hozzá, akik szintén változtatni akarnak. A magyar kormány, a polgárok és a katonák pedig változtatni akarnak. Köszönet nekik ezért”. Armin Papperger elmondta: reményei szerint a zalaegerszegi nem csak Európa, de az egész világ egyik legkorszerűbb harckocsigyára lesz.

Az eseményen már a jövő fejlesztései is előtérbe kerültek. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Armin Papperger itt írtak alá megállapodást egy lőszergyártással foglalkozó magyar-német vállalat létrehozásáról.

A bokrétát szimbolizáló örökzöld növényt - melyre a projektben résztvevő tizenkét szervezet képviselője kötött nemzetiszín szalagot – a Magyar Honvédség helikoptere emelte a tartószerkezet legmagasabb pontjára.