Fegyvereket szállított az elrabolt Arctic Sea?

Alekszandr Basztrikin, a legfőbb ügyészség mellett működő nyomozati bizottság elnöke kedden nem zárta ki, hogy “a fán kívül mást is szállított" a hajó. Azt mondta, azért kell orosz kikötőbe hozni, és alaposan átvizsgálni az Arctic Sea-t, hogy “ne maradjanak sötét foltok a történetben".

A lap forrásai szerint a különleges egységet riadóztatták azon az éjszakán, amikor a Ladnij orosz hadihajó rátalált a Zöldfoki-szigeteknél a július 24-én a svéd partok előtt megtámadott Arctic Sea-re. Az elfogást azonban lekésték: a Ladnij egyszerűen célba vette az Arctic Sea-t, s javasolta, hogy adják meg magukat, ami meg is történt. A késve érkező különleges egységnek csupán a kísérő őrség szerepe jutott, ők hozták Moszkvába a legénység tagjait és a “kalózokat".

A lap titkosszolgálati forrásai szerint a teherhajó titkos fegyverszállítmányt vitt, de nem tudni, kinek a megbízásából és hová.

Az állítólagos kalózokat a nyilatkozók szerint valamelyik EU-tagállam titkosszolgálata bérelhette fel. Az illetők úgy vélték: egyáltalán nem biztos, hogy a cél Oroszország lejáratása lett volna: könnyen lehet, hogy a megrendelő próbált ilyen módon ingyen hozzájutni a szállítmányhoz, hiszen ilyen lopás esetén a kárvallott tulajdonos nem csaphat nagy lármát.

A nyilatkozók elmondták: nem ritka, hogy a titkosszolgálatok valakiket felbérelnek egy-egy feladat végrehajtására. Ha minden jól megy, a megbízottak sok pénzt kapnak, ha nem sikerül a dolog, akkor megbízóik nem is ismerik őket.

Itt az utóbbi történt, mert ugyan minden jól ment, de csak addig, amíg az Arctic Sea egyik tisztje meg nem üzente egy MMS-ben (kép vagy hangüzenettel kísért mobiltelefonos üzenetben), hogy a hajót elrabolták. Abban a pillanatban a nyomába küldték az orosz hadiflottát. Végül az illetők úgy vélték: a “kalózok" valószínűleg csak annyit tudtak, hogy a hajót egy megadott helyre kell vinniük, s a titkos rakományról feltehetően a legénység sem sejtett semmit.

A lap egyébként arról is beszámolt, hogy a legénység augusztus 20-án Moszkvába szállított tagjaival a családjaik továbbra sem tudnak érintkezni. Amikor mindjárt az érkezés utáni napon a sajtóhoz fordultak emiatt, a matrózok kaptak telefont, és felhívhatták a családjukat, de azóta nem jelentkeznek, s őket sem lehet elérni.

Basztrikin erről kedden úgy nyilatkozott, hogy végtére is a hajót kétszer is megtámadták, és a személyzet nem lépett kapcsolatba senkivel, ezért indokolt, hogy a matrózokat egyelőre nem engedik haza. Ugyanakkor a nap folyamán a legénység legalább két tagja telefonon jelentkezett a családjánál.

Végül a Moszkovszkij Komszomolec megírta, hogy a kalózok közül az észtországiak Tallinn egyik munkáskerületében laknak, s hogy ők is, meg a többiek is büntetett előéletűek, legalább egyszer már mindegyiküket elítélték, de van, akit többször is.

Az egyik állítólagos kalózban, Andrej Lunyevben az orosz lapok szerint a kurszki Julija Lunyeva a tévén keresztül felismerni vélte fiát, akit egy hajótörés után három éve nyomtalanul eltűntnek nyilvánítottak. Lunyeva elmondta: kétszer is elküldték neki fia földi maradványait, de a DNS-vizsgálatból mindkét esetben kiderült, hogy nem őróla van szó. Később az asszony visszavonta nyilatkozatát, s határozottan állította, hogy nem Andrej fiát látta a televíziós beszámolókban.