Feléledtek a „hibernált képességek”

A Tatán található MH 25. Klapka György Lövészdandár kötelékében tavaly november 15-ig megtalálható volt az úgynevezett harci-támogató zászlóalj (HTZ). Az elöljárók döntésének megfelelően azonban ez az alegység megszűnt, mondhatni „alkotóelemeire" bomlott, s bázisán három új zászlóalj jött létre.

Visszatérés a korábbi struktúrához

A parancsnok hozzátette: e képességekkel az elmúlt években komoly probléma volt, hogy századszintű kötelékként nem volt szükségük nagyszámú tisztre és tiszthelyettesre, így a szakemberek képzése is visszaesett, ami viszont együtt járt azzal, hogy mindhárom fegyvernemi kultúra kezdett eltűnni.

Szerencsére ez most, a HTZ felbomlásával megváltozott: a három új kötelék-zászlóalj – a harckocsi-zászlóalj, a tüzérosztály, valamint a páncéltörő rakétaosztály – a szervezési időszakot követően, egészen pontosan április 30-ával, az úgynevezett kötelék-összekovácsolási kiképzések befejeztével kezdi meg szervezetszerű működését a dandárnál.

„A HTZ létszáma korábban háromszáz fő volt, a szétváláskor plusz száz beosztás feltöltését engedélyezte az elöljáró, így komolyabb létszámhiány nélkül sikerült az átalakítást végrehajtani" – mondta Sándor Zsolt dandártábornok, akitől megtudtuk azt is, hogy az alegységek jelenlegi legfontosabb feladata a korábbi zászlóalj felszámolásának befejezése. Ez egyébként nagyobbrészt már megtörtént, a logisztikai eszközöket és az anyagokat leadták a központi raktárba vagy szétosztották az új alegységek között.

„Amikor kezdődött az átszervezés, azt mondtam a három alegységparancsnoknak, hogy nem kell a világ legjobb harckocsi-zászlóalját, tüzér-, illetve páncéltörő rakétaosztályát létrehozniuk: elég, ha a Magyar Honvédség legjobb alegységeit alakítják meg. Szerencsére a zászlóaljakban olyan katonák teljesítenek szolgálatot, akik már eddig is a fegyvernem, a szakma, a dandár és a Magyar Honvédség iránti elkötelezettségükről tettek tanúbizonyságot" – mondta a dandár parancsnoka.

A három zászlóaljra egyébként az átalakítás befejezése mellett missziós feladatok is várnak, ebben az évben ugyanis a dandárnak kell biztosítania az afganisztáni PRT és OMLT, valamint a koszovói KFOR-misszió személyi állományát. Az ázsiai országban a lövészzászlóaljra épülő kontingensek kezdik majd meg külszolgálatukat, míg Koszovóba a három új zászlóalj katonáiból álló váltóállomány utazik ki a nyáron – mondta Sándor Zsolt dandártábornok.

A koszovói misszióra is készülnek

Megtudtuk: az április 30-ig tartó szervezési időszakban a dandár tervez egy úgynevezett rendszerbe állító éleslövészettel egybekötött  ellenőrző tűzvezetést az osztály számára. Március 19–23. között a Veszprém közelében található „nullaponti" lőtéren és környékén dörögnek majd az osztály lövegei. Ezt követően pedig az alegység katonáinak döntő többsége megkezdi a felkészülést az augusztusban kezdődő KFOR-misszióra. A koszovói magyar békefenntartó alegység hetedik váltásának tervezett parancsnoka egyébként éppen Kása alezredes.

Az osztály parancsnoka hangsúlyozta azt is, hogy az alegység 101-es hadrendi száma az egykori pécsi tüzérekre, a híres elődökre utal. Pécsett 2004-ben számolták fel a 101-es tüzérdandárt, amelynek jogutódja a Tatán megalakult 25/101-es tüzérzászlóalj volt. Ez egészen 2007. március 1-jéig, a harci-támogató zászlóalj megalakulásáig működött.

Fekete barettben

„Az önállósodást lehetőségként éli meg az állomány, amit meg kell ragadni annak érdekében, hogy ez a fegyvernemi kultúra tovább éljen a Magyar Honvédségben. A katonák átérzik annak a súlyát, hogy az eddig századszintű szervezet helyett zászlóaljként működhetünk tovább, s tisztában vannak azzal, hogy az átszervezés jócskán ró pluszfeladatokat is rájuk. Szerencsére mindenki nagyon pozitívan áll a feladathoz, kihívás számukra az, hogy megfeleljenek az elöljárói szándéknak" – mondta a zászlóaljparancsnok, akitől megtudtuk azt is, hogy bár az alegység zömét a megszüntetett HTZ kötelékében működő harckocsiszázad katonái adják, vannak olyanok is, akik az önállósodás hírére más helyőrségekből kérték áthelyezésüket a tatai „fekete barettsapkásokhoz".

Hattyár alezredes hozzátette: a zászlóalj két századában hét-hét darab T–72-es típusú harckocsi található, a tizenötödik rendszeresített lánctalpas pedig a zászlóalj-parancsnoki harcjármű.

Az alegység előtt álló feladatok közül kiemelkedik a megalakítással járó teendők befejezése mellett az újonnan beosztásokba helyezett állomány kiképzése és összekovácsolása, valamint a KFOR-misszióba induló katonák felkészítése – árulta el a parancsnok.

Sikerként élik meg az átalakulást

„Szeretnénk kialakítani egy olyan magot, egy olyan kis szakmai műhelyt, ami a hátán viszi ezt a fegyvernemet és képes arra, hogy az előttünk álló feladatokat biztonságosan, balesetmentesen megoldja" – fogalmazott a törzsfőnök, akitől megtudtuk azt is, hogy az alegység számára kijelölt legfontosabb feladat a februárban kezdődő szakkiképzés sikeres végrehajtása lesz, amit a március 19–23. közötti éleslövészet zár majd.

Az osztály pillanatnyilag két ütegből áll, fegyverzetük pedig a BRDM típusú harcjármű vázára épített Konkursz páncéltörő rakéta – tudtuk meg a törzsfőnöktől, aki elárulta azt is, hogy a 36-os hadrendi szám az egykori, kiskunhalasi, Gábor Áronról elnevezett vegyes páncéltörő tüzérezredre utal, az ő hagyományaikat szeretnék továbbvinni és ápolni.

Fotó: A szerző és archív