Folytatódik és felgyorsul a haderőfejlesztés
Szöveg: Szűcs László | 2022. október 1. 9:29A brüsszeli szankciók és a gazdasági válság ellenére is tovább folytatódik a haderőfejlesztés Magyarországon, sőt felgyorsítják azt – nyilatkozta dr. Maróth Gáspár az M1 Ma este című műsorában, szeptember 30-án. A Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornaggyal, a Magyar Honvédség parancsnokával együtt a most véget ért Brave Warrior 2022 többnemzeti harcászati gyakorlatról is beszélt a péntek esti adásban.
„Amikor 2016-ban elkezdtük a haderőfejlesztést, béke volt a régióban. Ez idén februárban megváltozott” – mondta dr. Maróth Gáspár, hozzátéve: a háborús helyzet miatt a haderőfejlesztés terén előtérbe kerültek a hadműveleti doktrinális elemek. Ez azt jelenti, hogy felgyorsítják a korábbi programok készre jelentését és prioritásként kezelik a már beszerzett haditechnikai eszközök rendszerbeállítását. „A Magyar Honvédség katonáit harcképessé kell tenni, ez az egyik legnagyobb kihívás jelen pillanatban” – fogalmazott az államtitkár hozzátéve: hazánk NATO-beli megbecsültsége 2016 óta „nagyságrendekkel ugrott”.
Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altbornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka kiemelte: a NATO már az orosz-ukrán háború február 24-ei kitörése előtt kérte, hogy hozzanak létre NATO-kötelékeket a szövetség keleti határán. Hazánk elsőként ajánlott fel egy zászlóaljharccsoportot, amihez az Egyesült Államok, Olaszország, Törökország és Horvátország is csatlakozott. Hozzátette: az újonnan felállított harccsoportok közül a magyar vezetésű kapta meg először „azt a bizonyítványt, ami azt mondja, hogy ez a harccsoport valóban kész.”
A Magyar Honvédség parancsnoka hozzátette: a napokban lezajlott Brave Warrior 2022 elnevezésű gyakorlatnak az volt a célja, hogy a NATO ellenőrök előtt bebizonyítsuk: a harccsoport bevetésre kész. Kiemelte: a gyakorlaton a magyar katonák bebizonyították, hogy „mesteri fokon” tudják használni azokat a haditechnikai eszközöket, amelyeket a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program részeként szereztünk be. A gyakorlatból egyébként azt a tapasztalatot lehet levonni: a zászlóaljharccsoport magyar parancsnoka és magyar vezetése képes volt arra, hogy „ezt az öt országot nagyon rövid időn belül egy egységes tömbbe tudta faragni”. Ez pedig azért lényeges, mert nagyon fontos, hogy a katonák a gyakorlótéren ismerjék meg egymást.
Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy hangsúlyozta: a zászlóaljharccsoport azért kapta meg a harckész minősítést, mert megfelelt a NATO-standardoknak. A Brave Warrior gyakorlat legfontosabb feladata pedig az volt, hogy különböző résztvevők, haditechnikai eszközök, információs rendszerek közösen tudjanak dolgozni egy közös cél érdekében.
A Magyar Honvédség parancsnoka megerősítette: a haderőfejlesztés nem áll meg, sőt, a honvédelmi miniszter utasítására felgyorsul. Emellett növelik a készenlétben lévő egységek számát és a katonák egyre több időt töltenek a gyakorlótéren. „Megváltoztatjuk a Magyar Honvédség felépítését, több harcoló lesz, kevesebb bürokráciával. Plusz forrásokat kaptunk arra, hogy az egyéni harcászati felszerelések beszerzését felgyorsítsuk” – jelentette ki az altábornagy.