Haderőfejlesztésről a hallgatóknak

A HEAD (House of European Affairs and Diplomacy) diplomáciával foglalkozó diákszervezet Corvinuson rendezett, Indul az elnökség elnevezésű konferenciáján a résztvevők áttekinttették hazánk Európai Unióban töltött húsz évét, érintve az idei magyar EU elnökség prioritásait és a felkészülés zárószakaszának feladatait.

A védelmi kérdéseket érintő szekcióban Ármás Julianna, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az EU nyugat-balkáni bővítéséről szólva elmondta, hazánk számára kiemelten fontos a térség jövője – biztonságpolitikai és gazdasági okok, illetve a Nyugat-Balkán egyes térségeiben élő magyar kisebbségek miatt egyaránt.

A magyar védelmi ipar története és fejlesztése című előadásában Klacsmann Dávid helyettes államtitkár felidézte az iparág 19. századi kezdeteit, a két világháború közti virágzását, majd a Varsói Szerződés ideje alatti leépülését. A 21. századi védelmiipari fejlődésről elmondta, 2007-re a Magyar Honvédség létszáma mindössze 23 ezer főre csökkent és a magyar védelmi ipar gyakorlatilag megszűnt.

A helyettes államtitkár elmondta, a magyar kormány egy évtizeddel ezelőtt döntött úgy, hogy elindítja a honvédelmi és haderőfejlesztési programját azzal a céllal, hogy az akkor a GDP 0,8%-át kitevő védelmi költségvetést fokozatosan 2 százalékos szintig emelje, és a magyar haderőt jelentősen modernizálja. A hazai védelmi ipar fejlesztése a meghirdetett program keretében, 2016-ban kezdődött. Azóta a kormány évente 0,1 százalékkal növeli az ország védelmi kiadásait, ami mára elérte a bruttó nemzeti össztermék 2 százalékát. Sorra érkeznek a Magyar Honvédséghez a haderőfejlesztési program keretében megrendelt eszközök: a nehéz harckocsik, nehéz harcjárművek, csapatszállító eszközök, új helikopterek, új szállító- és harci repülőgépek, illetve az ezekhez kapcsolódó fegyver- és radarrendszerek – emelte ki Klacsmann Dávid.

A Védelmi Ipari Stratégia céljainak elérése érdekében új intézmények jöttek létre, többek között a védelmi beszerzésekre, a magyar védelemipar termékeinek exportjára, valamint a védelmi innováció és kutatás területén. Ezzel párhuzamosan elkezdődött a hazai védelmi ipar kiépítése. „Elsősorban külföldi, jelentős technológiával rendelkező hadivállalatokkal kialakított együttműködések révén, leginkább vegyesvállalati konstrukciókkal, amelyek magukba foglalják a technológiatranszfert és magyarországi termelőegységek létrehozását” – ismertette a folyamatot a helyettes államtitkár együttműködési példákat sorolva.

Gyulán 2023 végétől folyik helikopteralkatrészek gyártása és felületkezelése az Airbus helikopterei számára. 2024 elején indult meg a termelés Kiskunfélegyházán, ahol a Colt CZ-vel vegyesvállalati formában a Magyar Honvédség kézifegyverei készülnek. Zalaegerszegen 2023 óta a Lynx KF41 gyalogsági harcjárművek összeszerelése zajlik a Rheinmetall Hungary Zrt-vel kooperációban. Épül a Várpalotai Védelmi Ipari Komplexum, ahol több partner működik majd együtt és nagy kaliberű lőszerek összeszerelése, aknavetők, aknavető gránátok és robbanóanyag gyártása zajlik majd. Győrben most alakul a török gyártóval az együttműködés a Gidrán páncélozott harcjárművek gyártására. Svéd vállalatok, a Dynamit Nobel Defense és a Saab is magyar partnerekkel terveznek védelmi ipari beruházásokat, illetve kutatási projekteket. Emellett a Nyírteleken radarrendszerek összeszerelését, illetve szervizelését, javítását végzik.

A magyarországi védelmi ipari beruházások ismertetése során Klacsmann Dávid egy-két érdekes technikai részlettel, adattal is szolgált a téma iránt érdeklődő egyetemi hallgatók számára, akik a védelmi iparért és beszerzésekért felelős helyettes államtitkár előadása révén első kézből kaphattak hasznos információkat a magyar haderőfejlesztésről.