Hadihajó vezette el a kutatókat a Mary Rose felfedezéséhez

Kevés olyan turista akad, aki miután felnéz Nelson oszlopára, észreveszi, hogy annak legmagasabb pontja egy 18. századi brit hadihajó maradványából készült. John Bevan történész szerint az 1782-ben Spitheadnél elsüllyedt HMS Royal George a Mary Rose roncsainak azonosításában segítette a szakembereket. Több mint 900 ember halt meg a hajószerencsétlenségben, köztük 300 nő és gyermek, akik a HMS Victory-val együtt éppen a Gibraltár felé tartó hajót látogatták meg. „Négy héttel a tragédia után vetette ki a partokra az áldozatokat a víz, a Southsea-nél, Gosportnál és Ryde-nél előkerülő nőket és férfiakat később tömegsírba temették" – mondta el Stuart Haven, a Royal Marines Museum történésze.

A Royal George a portsmouthi kikötő bejáratánál, a sekély vízállású szakaszon maradt, „ahonnan a magasan kiemelkedő árboca a szörnyű tragédiára emlékeztette az arra járókat" – tette hozzá Haven.

Ötven évvel később Charles és John Deane búvárok próbálták eltávolíttatni az útból, mivel a Royal George veszélyt jelentett a kikötőbe tartó hajókra, így a testvérpár több merülést is végrehajtott.

Egyszer egy halász azzal fordult John Deane-hez, hogy hálója több alkalommal is beakadt valamibe; egy merülés során a hajótól egy kilométerrel északra néhány fát és fegyvert találtak, amely a Mary Rose-hoz tartozott. John egy ágyún azonosította a Tudorok rózsáját, s ez vezette el arra a megállapításra, hogy a hajóroncs a legendás Mary Rose-é; Deane két éven át kutatta a roncsot, ahonnan árboc, íjak, nyilak, emberi maradványok, s számos ágyúgolyó került elő. Mivel azonban a Mary Rose vastag iszapréteg alatt feküdt, a két búvár igen lassan haladt a feltárással, ezért John a munka felhagyása mellett döntött.

VIII. Henrik karakk típusú hadihajóját egészen 1982-ig borította víz, az 1545-ben elsüllyedt hajót 437 év után hozták fel a felszínre. A Royal George roncsának megtisztítására 1839 és 1844 között került sor, a hajó több részét – köztük egy bronzból készült ágyúgolyót – is beolvasztották, s ebből készítették a Nelson admirális tiszteletére emelt oszlop tetejét, magát a hadihajót azonban soha nem emelték ki.