Hadműveletek és szállítás a levegőben

Szöveg: Szűcs László | 2009. augusztus 13. 20:11

Az elmúlt évszázad háborúiban a légierő kiemelt jelentőségű haderőnemmé vált, feladatait hol önállóan, hol pedig a szárazföldi csapatok együttműködésében kellett végrehajtania. A légierőnek a mai kor fegyveres konfliktusaiban is lényeges szerep jut. De milyen képességei is vannak a légierőnek, s melyek a légi haderővel szemben támasztott követelmények?

Amikor a légierő katonai képességeiről beszélünk nem kerülhető meg a légierő által potenciálisan végrehajtható műveletek kérdésköre, hiszen e műveletek célja és jellege alapvetően meghatározza a légierő szükséges képességeit. A légierő, hagyományos értelemben vett katonai műveleteit – attól függően, hogy melyek az elérendő célok, illetve a művelet az ellenség fegyveres erőinek mely komponense ellen irányul– alapvetően négy csoportba lehet osztani.

Alapvető követelmények

Az első, a stratégiai légi hadműveletek köre, amelynek fő célja, hogy kihasználva a légierő előnyös tulajdonságait – például a gyorsaság, nagy hatótávolság és csapásmérő képesség, rugalmasság –, jelentős hatást gyakoroljon az ellenségre, annak fegyveres erejére és ezzel megakadályozza őt a háború megkezdésében, illetve folytatásában.

A második csoport, vagyis a légi szembenállási hadművelet célja az ellenség légierejének pusztítása, tevékenysége hatékonyságának csökkentése, ezzel a saját csapatok számára megfelelő cselekvési szabadság biztosítása, a levegőből történő fenyegetettségének minimalizálása. A légi szembenállási hadműveleteket a légtér feletti ellenőrzés meghatározott fokának elérése és megtartása érdekében hajtják végre, ugyanis ezzel kedvező feltételeket lehet megteremteni a saját csapatok tevékenységéhez. A légi szembenállási hadműveletek támadó és védelmi légi szembenállásra oszthatók.

A harmadik csoportot a felszíni erők elleni hadműveletnek nevezzük, amelynek célja az ellenséges szárazföldi és vízfelszíni és víz alatti erők pusztításával képességük csökkentése, hatékony alkalmazásuk megakadályozása. Az ellenséges felszíni erők elleni műveleteknek két formája lehet: a tengeri légi hadművelet és a levegő-föld hadművelet. Természetesen ezen hadműveletek még további részekre oszthatók.

A negyedik csoport, vagyis a támogató légi hadműveletek alatt azokat a hadműveleteket értjük, melyeket a légi hadműveletek sikere érdekében, a feladatok teljesítésének elősegítésére hajtanak végre.

Napjainkban a támogató légi hadműveletek kiemelt fontosságúak, éppen ezért a megfigyelés és felderítés; az elektronikai hadviselés; a légi szállítás; a légi utántöltés; a különleges légi hadműveletek; a korai előrejelzés, és riasztás; valamint a (harci) kutatás-mentés szinte valamennyi ország légi haderejével szemben támasztott alapvető követelmény. Azaz ezekkel a képességekkel – vagy legalábbis e képességek többségével – valamennyi légi haderőnek rendelkeznie kell.

Stratégiai légiszállítás

Az előbb felsorolt képességek közül is kiemelkedik a stratégiai légi szállítás, hiszen az utánpótlás biztosítása napjaink hadseregeiben kiemelt kérdés. Jól bizonyítja ezt a NATO Stratégiai Légi Szállítási Programja, amelynek keretében július végén Magyarországon, az MH Pápa Bázisrepülőtéren kezdte meg működését a NATO Nehéz Légi Szállítási Ezrede.

A légi szállítás, mint hadműveleti alkalmazási forma magába foglalja a személyi állomány és anyagi eszközök légi úton történő szállítását a hadszíntéren belül vagy a hadszínterek között. Egy-egy légi szállító művelet végrehajtható valamennyi tengeri-, szárazföldi- és repülőerő támogatása érdekében. A légi szállítás végrehajtását komoly tervezési-szervezési feladatok előzik meg. Fontos tervezési szempontok, a szállítást érintő légterekben: a kedvező légi helyzet – például légi fölény, légi uralom – megléte, biztosítottsága; a megfelelő diplomáciai és átrepülési engedélyek beszerzése; és a megfelelő közbenső leszállóhelyek biztosítása.

Az úgynevezett légi szállítási szerepkörök között megtalálhatóak az ütemezett, vagy más néven menetrend szerinti szolgáltatások, a különleges légi hadműveletek, a légi logisztikai támogató hadműveletek és a légidesszant hadműveletek és a légi egészségügyi evakuálás is. Az ütemezett szolgáltatások közé tartozik a stratégiai légihíd, azaz amikor a szállítást a hadszínterek között hajtják végre és a harcászati légihíd, vagyis a hadszíntéren belüli szállítás.

A Pápán létrehozott NATO alakulat legfőbb feladata a stratégiai légi szállítás, mégpedig úgy, hogy a program C–17-es repülőgépeinek szállító kapacitását a nemzetek elsősorban saját légi szállítási igényeik kielégítésére használják fel, amelybe beleértendő a NATO-nak, az Európai Uniónak és az ENSZ-nek nyújtandó támogatás is.

A Magyar Légierő képességei

A magyar légierőről szólva mindenképpen ki kell emelni, hogy a biztonsági környezet megváltozása miatt a Magyar Honvédséget folyamatosan alkalmassá kell tenni a nemzeti és a szövetségi feladatok ellátására, nemzetközi környezetben történő alkalmazásra.

Ahhoz, hogy a Magyar Honvédség légiereje hatékonyan részt tudjon venni a Magyar Köztársaság fegyveres védelmében, valamint a NATO műveletekben, a haderőnemnek számos képességgel kell rendelkeznie. Ezek között természetesen vannak csak nemzeti feladatokkal összefüggő képességek (például: légi-felderítési, légvédelmi, harci-támogató, légi szállító, kutató-mentő, elektronikai hadviselési képesség) és a szövetségi feladatokkal összefüggő követelmények. Ez utóbbiak közül célszerű megemlíteni a felderítési-hírszerzési, vezetési-irányítási, integrált légvédelmi, és hadműveleti hatékonysági követelményeket.

Természetesen bizonyos képességeket a Magyar Honvédség légierő csapatai csak a szövetségi erőforrások felhasználásával tudnak megvalósítani, illetve az egyes képességek kialakítása, fejlesztése nem azonos mértékű és ez nem egy időben történik. A jövőben lesznek olyan képességek, amelyeket a légierő rövid időn belül és magas színvonalon alakít ki, és lesznek olyanok, amelyeket hosszabb idő alatt hoz csak létre.

A fejlesztés során arra kell törekedni, hogy a haderőnem csapatai részt tudjanak venni a magas intenzitású, korszerű fegyverekkel és fegyver-rendszerekkel, valamint vezetéstechnikai végrehajtott műveletekben; teljesítsék az expedíciós haderővel szemben támasztott követelményeket.

(Cikkünk dr. Lükő Dénes nyugállományú alezredes és dr. Krajnc Zoltán alezredes A légierő képességei című írásának felhasználásával készült. Lükő alezredes a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Légierő Műveleti Tanszékének oktatója, Krajnc alezredes a tanszék vezetője.)