Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A honvédség egyik legfontosabb feladata a katasztrófák elleni védekezés

Szöveg: Draveczki-Ury Ádám |  2013. szeptember 18. 16:23

A katonák teljesítményének egyik legfontosabb értékmérője, hogy hazai környezetben, saját állampolgárainak életének, testi épségének és javainak védelmét milyen szinten képesek szavatolni – mondta dr. Dankó István, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára szeptember 18-án, Budapesten.

1595960143

A Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer és a védelmi igazgatás aktuális kérdései címmel rendezett ágazati munkaműhelyt a Stefánia Palotában, kedden a HM Tervezési és Koordinációs Főosztály és a HM Védelmi Hivatal. Az egész napos szakmai előadások sorát dr. Dankó István nyitotta meg.

„A katasztrófavédelem nemzeti ügy, melynek megvalósításában a Magyar Honvédség is közreműködik. Erre egyrészt a jogszabályok kötelezik, ugyanakkor elmondható, hogy a haza védelmére felesküdött állomány is teljes mértékben magáénak érzi ezt a feladatot" – szögezte le a honvédelmi tárca közigazgatási államtitkára. „A társadalom szemében a honvédség közreműködése a katasztrófák elleni védekezésben magától értetődő feladat. A katonák teljesítményének egyik legfontosabb értékmérője éppen az, hogy hazai környezetben, saját állampolgárainak életének, testi épségének és javainak védelmét milyen szinten vagyunk képesek szavatolni. Soha, egyetlen pillanatra sem felejthetjük el, hogy az ország fegyveres védelme mellett a természeti és a civilizációs eredetű katasztrófák elhárítása is magasztos küldetés, amelyben nem hibázhatunk, mert annak következményei beláthatatlan veszteséggel járnának."

1595960143

Dankó István példaként az idén júniusi dunai árvizet hozta fel: a Magyar Honvédség 9600 embert tervezett a feladat elvégzésére, végül 8500 fővel vett részt az árvízi védekezésben több mint 1,5 millió munkaórán át, homokzsákokkal erősítve a gátakat. 800 jármű és technikai eszköz állt szolgálatban, 493 ezer kilométert jártak be, és ehhez még 192 felszállás és 101 repült óra is járult a helikopterekkel, amelyek segítségével a katonák a legkritikusabb pontokon tudták megerősíteni a veszélyeztetett gátakat. 700 óránál is többet merültek a katonai búvárok, amely alatt megroggyant gátakat foltoztak a víz alatt a meglehetősen hideg vízben. A pilóta nélküli felderítőgépek életbe vágóan fontos adatokat szolgáltattak a Duna vízállásának előrejelzéséhez. Az önkéntes tartalékos rendszer most vizsgázott először élesben: a több mint 1400 tartalékos nagy szívvel és kemény munkával adta hozzá a maga erejét a tényleges állományéhoz.

„A katonai tudás, kiképzettség, felszereltség, az önálló működés és a folyamatosan fejlődő, jelenleg is átalakítás alatt álló Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer vezetési elemei alkalmassá tették a Magyar Honvédséget arra, hogy hatékonyan használja fel a rendelkezésére álló képességeit" – mutatott rá Dankó István. „Biztos vagyok abban, hogy a meglévő ismeretek, tapasztalatok és a megújult közigazgatási-, védelmi igazgatási rendszer keretei szilárd alapot nyújtanak a Magyar Honvédség katasztrófavédelemben betöltött helyének, szerepének további fejlesztésére, az eredményes működés fenntarthatóságára" – nyitotta meg a konferenciát a közigazgatási államtitkár.

1595960143

Fotó: Galovtsik Gábor