A korabeli Európa egyik legnagyobb hadvezérére emlékeztek

Születésének 225. évfordulóján emlékeztek meg Hadik András huszártábornokról, császári altábornagyról a budai Várban álló lovas szobránál csütörtök délelőtt. A Nemzeti Örökség Intézete által szervezett ünnepségen a Honvédelmi Minisztérium részéről dr. Töll László ezredes mondott beszédet.

Mint a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály vezetője fogalmazott, a magyar hadtörténelem régebbi az államiságnál, ám magyar sajátosságoknak megfelelően néha megkérdőjelezzük saját hőseink hősi mivoltát – szemben például azzal, amit az ember Moszkvában vagy Londonban tapasztal, ahol minden katonára hősként tekintenek. „Mi is joggal vagyunk büszkék katonáinkra, hiszen népünk történelmét karddal írták, és a magyar katona mindig helytállt. Ennek bizonyítéka, hogy ma is itt vagyunk: lehet, hogy kisebb területen és kevesebben, mint szeretnénk, de megmaradtunk, és ezt katonáinknak köszönhetjük" − szögezte le az ezredes.

Töll László rámutatott: Hadik András is történelmünk elfeledett hadvezérei közé tartozik, hiszen neve ma elsősorban inkább a tudósok és az elmélyült katonák előtt számít ismertnek. „Ennek sajátos oka a magyar lélek különlegessége: hogy nem egyformán ítéljük meg katonahőseinket. Ma is létezik egy olyan kurucos szemlélet, amely miatt a fenséges császár szolgálatában álló katonák nem mindig esnek ugyanolyan megítélés alá, mint például azok, akik a szabadságharcainkban harcoltak. Ugyanakkor ezek a katonák a magyar érdekek miatt is harcoltak, és világszínvonalú tudással rendelkeztek" − emelte ki az ezredes. Mint fogalmazott, Hadik András például nemcsak a magyar huszárság megtestesítője volt, hanem a korabeli Európa egyik legnagyobb hadvezére is, aki haditetteivel és emberi erényeivel is örökre beírta magát a magyar hadtörténelembe. „A magyarságnak kötelessége minden olyan magyar katonát keblére ölelni, akik vitézül helytálltak a harcmezőn, és emberi becsületükön nem esett folt."

Töll László kiemelte: Hadik András példája ma is útmutatóként szolgál mind a katonák, mind a fiatalok számára, hiszen arról tanúskodik, hogy egy katonának nemcsak bátorságra, hanem műveltségre és nagy lelkierőre is szüksége van ahhoz, hogy magasra emelkedhessék.