A külügyi bizottság ülésén tartott összegző előadást a honvédelmi miniszter

Hétfőn ülésezett az Országgyűlés külügyi bizottsága, amelyen Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Sztáray Péter András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára és Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója tartott beszánolót a hazai biztonság- és védelempolitika aktuális állásáról.

Benkő Tibor a globális biztonsági környezet változásával állította párhuzamba Európa és Magyarország biztonsági kockázatának növekedését. Mint mondta, új katonai fenyegetések és harcmodorok jelentek meg, kiemelve a hibrid hadviselést (különös tekintettel a kibertérben zajlót), amely már nem kezelhető hagyományos katonai módszerrel. A honvédelmi miniszter a térségben a közelmúltban és jelenleg is folyó konfliktusok, fennálló fenyegetettségek kapcsán az ukrán válságot és a délszláv térséget említette. A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban kifejtette: továbbra is instabil a helyzet, s a legfőbb feladat a béke megőrzése, amelyet jelenleg is több ezer katona biztosít, köztük a magyarok is. Külön kitért a globális méreteket öltő terrorfenyegetettségre, valamint az észak-afrikai területek instabilitása miatti veszélyforrásokra.

A tárcavezető rámutatott: a 21. században több olyan kihívás jelentkezett, amelyek következményei rendkívül súlyos biztonsági kockázatot jelentenek. Ilyen volt a Krím orosz annektálása, az Iszlám Állam térnyerése, valamint az illegális migráció veszélye. Benkő Tibor kiemelte, hogy a romló biztonsági környezetet figyelembe véve egyre hangsúlyosabbá válhat a NATO 5. cikkelye, amely a kollektív védelem elvét tartalmazza, ám felhívta a figyelmet az Észak-atlanti Szerződés 3. cikkére is. Utóbbi kimondja: a szövetséges nemzeteknek fejleszteniük kell egyéni védelmi képességüket, amely egyrészt garantálja saját biztonságukat, másrészt megfelel a NATO elvárásainak és követelményeinek is. Ennek tükrében Magyarország is eltökélt abban, hogy 2024-re a védelmi kiadások tekintetében eléri a GDP 2 százalékát. Ezért tudtuk elindítani a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot, amelynek keretében a Magyar Honvédség teljes megújuláson és átalakuláson megy át" – mondta a miniszter.

Benkő Tibor rámutatott: a NATO biztonsági szempontból két fő veszélyeztetettségi irányt jelölt meg, a keleti, illetve a déli fenyegetettséget. Mint mondta, Magyarország e kettő metszéspontjában fekszik, a tárca és a Magyar Honvédség éppen ezért kezdeményezte egy Székesfehérvár központtal felállítandó közép-európai, többnemzeti hadosztályszintű parancsnokság létrehozását, amelynek fő nemzeteit Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Horvátország alkotná, míg Szolnokon a különleges műveleti erők regionális központját állítanák fel öt ország részvételével.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy az Európai Unió országainak biztonságáról elsősorban a tagországoknak kell gondoskodnia, Európa biztonsága pedig az európai országok felelőssége. Ezért hozták létre az állandó strukturált együttműködést (PESCO) is, amely hatékony együttműködést tesz lehetővé a védelem és biztonság területén. Ehhez azonban minden országnak saját védelmi képességeit kell fejlesztenie, amellyel képes nemzete biztonságának garantálására – tette hozzá, rámutatva, hogy a hazai haderőfejlesztés megfontolt, átgondolt koncepció szerint, a magyar nemzeti érdekek szem előtt tartásával történik.

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára a problémák és konfliktusok helyszíni megoldásának szükségességét hangsúlyozta. Mint mondta, a keleti és a déli fenyegetettség karaktere merőben különbözik, hiszen míg az egyik – hagyományos vagy hibrid hadviselés formájában – klasszikusnak tekinthető, a déli fenyegetettséget a migrációs válság és a terrorfenyegetettség miatt eltérően kezelik a tagországok. A KKM államtitkára elmondta: az európai közös védelmi politika egyik legfontosabb kérdése, hogy Nagy-Britannia uniós kilépése milyen hatással lesz a többi tagállamra. s a közös védelmi fejlesztésekre.

A bizottsági ülésen Ugrósdy Márton, a Külgazdasági és Külügyi Intézet igazgatója számolt be arról a kiadványról, amely az EU jövőbeli védelmi lehetőségeit vizsgálja. Hozzátette: a jövő védelmi startégiáját a fenyegetettség mértékén túl annak kiindulópontja fogja meghatározni, hiszen a különböző tagországok másként reagálnak egy délről vagy keletről érkező fenyegetettségre.