A legkisebb zokni lila színű

November 17-e a koraszülöttek világnapja. E napot azonban nem az ENSZ egészségügyi szervezete, hanem a különféle szülői szervezetek deklarálták, hogy felhívják a figyelmet az idő előtt született csecsemőket fenyegető veszélyekre és arra, hogy mennyire fontos a koraszülöttek egészségügyi ellátása.

„Magyarországon évente mintegy nyolcezer koraszülött jön a világra" – árulta el dr. Nádor Csaba. Az MH Egészségügyi Központ Honvédkórház Koraszülött Intenzív Centrumának főorvosa hozzátette: ma a világ országainak átlagát nézve körülbelül tíz százalék a koraszülöttek aránya. A „nyugati" országokban ennél jóval kevesebb, a „fejlődő" államokban azonban nem egy helyen megközelíti a 25 százalékot. Magyarországon – a statisztikák szerint – száz gyerekből kilenc koraszülött, azaz a terhesség 37. hete előtt jön a világra.

A világnap köré számos jelkép épült. Az egyik éppen ebből a világátlagból következő tízes szám. November 17-én a Föld számos pontján szoktak zoknikat kiaggatni egy szárítókötélre. Kilenc zokni, teljesen egyforma méretű és fehér színű, míg a tizedik, egy jóval kisebb lila. A lila szín ugyanis a koraszülöttek jelképe, így aki ezen a napon lila szalagot köt a ruhájára vagy lila karkötőt visel, az gondol a koraszülöttekre és igyekszik tenni értük.

És még egy érdekesség: a világnap alkalmából az elmúlt években már többször is lila fénnyel világítottak ki néhány híres épületet, például a sydney-i operaházat vagy a Boszporuszon átívelő hidat…

A Honvédkórház Koraszülött Intenzív Centrumában dolgozó csapat évek óta megtesz mindent annak érdekében, hogy a „koraszülött csöppségek a lehető legjobb ellátást kapják" – mondta a főorvos, hozzátéve: a Hende Csaba honvédelmi miniszter által a közelmúltban átadott, Európai Uniós pályázati forrásból beszerzett modern inkubátorok, lélegeztető gépek, multifunkciós betegőrző monitorok és ultrahang készülékek segítségével a korábbinál is jobbak lesznek a koraszülöttek életesélyei.

„Az új műszerek segítségével elértük, hogy már tizennégy koraszülött intenzív ágyon tudunk ellátást nyújtani a rászoruló csöppségeknek" – hangsúlyozta Nádor doktor, kitérve arra, hogy jelenleg a bonyolultabb operációkon kívül minden egészségügyi problémát el tudnak látni a Honvédkórház Koraszülött Intenzív Centrumában.

A főorvos hozzátette: az osztály már a mostani műszerfejlesztés előtt is az átlagosnál sokkal jobb felszereltséggel rendelkezett. Sőt hatalmas előnyük a többi hasonló intenzív centrumhoz képest – amelyekből Magyarországon összesen 21, Budapesten pedig 5 van –, hogy már az épület tervezésénél figyelembe vették az egészségügyi szakemberek igényeit. Azaz például a szülőszoba nagyon közel van a centrumhoz. „Ez azért lényeges, mert a koraszülöttek nagyon nehezen viselik a szállítást. Nekünk nagyon rövid utat, alig néhány tíz métert kell megtennünk ahhoz, hogy a koraszülött a szülőszobából megérkezzen az ellátás helyére" – mondta.

Dr. Nádor Csaba szerint a Honvédkórház Koraszülött Intenzív Centrumát jól jellemzi, hogy ez az országban az első olyan intézmény, amely „kifejezetten családbarát szemléletben" végzi a munkáját. „Ez az jelenti, hogy mi tudatosan elfelejtettük, hogy az apát és az anyát »látogatónak« nevezzük. Sőt, nálunk nincsen látogatási idő sem, azaz a szülők a nap 24 órájában benn lehetnek a gyerekükkel. Az édesanyák nagy része ezt ki is használja. Az édesapák pedig általában akkor vannak ott, amikor megengedi a munkájuk. Aktív csapattagként tekintünk a szülőkre, akik egy idő után egy csomó tevékenységet átvesznek a nővérkéktől; például a pelenkázást vagy a fürdetést, amit otthon is ők csinálnának" – emelte ki.

A főorvos szerint az esetek döntő többségében sajnos nem lehet tudni, hogy mi okozza a koraszülést. Amikor pedig megtalálják az okot, akkor azt látják, hogy leginkább a várandósággal összefüggő betegségek – például a cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy a fertőzések, amelyek megrepesztik a magzatburkot – a kiváltói a megfelelő időnél hamarabb beinduló szülésnek. Emellett az anya életmódja is jelentősen befolyásolja a szülés megindulását, sőt, aki ikreket vár, annak sokkal nagyobb az esélye a koraszülésre.

Dr. Nádor Csaba elárulta azt is: egy koraszülött egészséges fejlődésében nagyon fontos az, hogy a csecsemő a terhesség hányadik hetében látja meg a napvilágot. Egy, a 24. héten született babának például 40-45 százalék „reális életbenmaradási esélye" van, ám az „egészséges életbenmaradási esélye" alig 10-15 százalék vagy még ennél is kevesebb.

„Minél érettebb egy koraszülött, azaz minél közelebb van a 36. héthez, annál kevesebb károsodásra lehet számítani. A legtöbb 35-36 hetes koraszülött mindenfajta komplikáció nélkül ússza meg ezt a koraszülött létet" – emelte ki a főorvos, hozzátéve: a Honvédkórház Koraszülött Intenzív Centrumában azt tekintik jó eredménynek, ha a szülők a gyerek 5-6 éves korában is visszajönnek és kiderül, hogy a gyerkőc az iskolába is be tudott illeszkedni.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária és archív