A NATO-nak többet kell foglalkoznia az illegális migrációval

A helyettes államtitkár „Az euroatlanti térség jelenlegi kihívásai a hibrid fenyegetéssel a középpontban" címmel megrendezett nemzetközi konferencián elmondta, hogy jelentősen megváltozott a stratégiai környezet az elmúlt években: olyan gazdasági, demográfiai, katonai és környezeti átalakulások történtek, amelyek feszültségekkel jártak, és romlott a globális biztonság helyzete. „Lassan, de egyre láthatóbban alakul ki egy olyan világ, amely a bizonytalanságról és a konfliktusról szól, és úgy tűnik, hogy évtizedekre marad is ez a trend" – hangsúlyozta. Az instabilitás jellemzi az európai biztonsági helyzetet is, és a „befagyott konfliktusok" a posztszovjet, illetve a nyugat-balkáni országokban magukban hordozzák a kiújulás lehetőségét. Az azonban biztosnak látszik, hogy mindenkinek többet kell tennie, sőt készülnie a különböző veszélyek elkerülésére – fogalmazott Siklósi Péter, hozzátéve, Magyarország kényes helyzetben van, hiszen éppen a találkozási pontján fekszik az instabilitás két zónájának; keleten az ukrán válság és a hibrid hadviselés, míg délen a migrációs hullám fenyeget, miközben a kibertér az ötödik hadszíntérré vált.

A helyettes államtitkár szerint, ahhoz, hogy a NATO tagállamai biztonságban érezzék magukat, a szervezetnek nem elegendő a keleti kihívásokkal foglalkoznia, oda kell figyelnie a déli konfliktusokra is. A Közel-Kelet és Észak-Afrika államai súlyos gondokkal küzdenek, egyben ezen országok közül jó néhány a terrorizmus melegágya is. Az instabilitás pedig oda vezetett, hogy megszámlálhatatlan migráns indult el Európa felé, ami a kontinens történelmi kihívása lett, és összefügg a megszaporodott terrortámadásokkal is. „Az illegális migrációt nem szabad egyszerű humanitárius kérdésként kezelni, azonban mindenféleképpen olyan kérdés, ami közvetlenül a nemzetbiztonsággal kapcsolatos" – mutatott rá Siklósi Péter. A migrációs nyomás valószínűleg nem csökken majd, így egy, akár évtizedekre elhúzódó válsággal kell számolni. Hangsúlyozta, a NATO-nak többet kell foglalkoznia a tömeges és ellenőrizetlen migrációval, bár nem elsődleges beavatkozóként, hanem ki kell egészítse azon erőfeszítéseket, amelyeket az Európai Unió és tagországai tesznek. Ennek jó példái az Égei-tengeren végzett haditengerészeti tevékenységek.

Siklósi Péter emlékeztetett: a Magyar Honvédség emelt létszámban, csaknem 400 fővel vesz részt a koszovói, közel 200 katonával az iraki és több mint 100 fővel az afganisztáni NATO-missziókban, emellett pedig hozzájárul a szövetség kiképzési munkájához is. Felhívta a figyelmet, hogy a trend arra mutat, a katonai komponens fontos és egyre lényegesebb szerepet játszik a biztonság garantálásában, ezért elengedhetetlen a nemzeti védelmi képességek erősítése. Magyarország például emeli védelmi kiadásait, ahogy egy kormányhatározatban rögzítették, minden évben növelik az erre szánt forrást, míg − 2024-re – el nem éri a GDP 2 százalékát. Ugyanakkor elindult egy átfogó, hosszú távú haderőfejlesztési program is, a Zrínyi 2026, amely modernizálni fogja a hadsereget. Ebben rögzítették egy 20 ezer fős önkéntes tartalékos haderő kiépítését is.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt mondta, az Európai Unió nem kezelte megfelelőképpen az illegális migrációt, míg a magyar hatóságok határozottan felléptek ellene. Ennek költségei – a magyar költségvetésben – lassan meghaladják az egymilliárd eurót. A válság hatására több uniós tagállam bevezette a határellenőrzést, ami pedig az EU alapvívmányát fenyegeti, a munkaerő és az áruk szabad mozgásának lehetőségét. „Magyarország erőteljesen támogatja a NATO-t az illegális migráció elleni fellépésben az Égei-tengeren, ami arra is rámutat, hogy fontos az együttműködés az Európai Unió és az észak-atlanti szövetség között" – hangsúlyozta.

Rasa Jukneviciene, a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy napjainkban Oroszország célzott és átfogó támadó stratégiát folytat a Nyugattal szemben. Ennek eszközei a hibrid és a kiberhadviselés. Az utóbbival kapcsolatban megjegyezte: olyan állami szerveket kell létrehozni, amelyek fellépnek például az álhírek terjedése ellen, mert mostanra „az álhír és a rémhír fegyverré váltak". Ugyanakkor növelni kell az oktatásra szánt erőforrásokat is, hogy az emberek az eddigieknél jobban meg tudják különböztetni a hamis és a valós információt. A litván származású alelnök méltatta azt az erőfeszítést, amivel Magyarország hozzájárul a szövetség műveleteihez, kiemelve a balti államok légterének védelmét.

Fotó: Dévényi Veronika