Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A NATO számára a jövőben még fontosabbak lesznek a partnerségi kapcsolatok

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2014. április 3. 9:04

A jövő biztonsági kihívásai globális működést igényelnek, így a NATO számára még fontosabbak lesznek partnerségi kapcsolatai. Ezt hangsúlyozta több felszólaló április 2-án, szerdán a Nemzeti Közszolgálati Egyetem A partnerségi programok múltja, jelene és jövője címmel megrendezett NATO-konferenciáján.

Iklódy Gábor egykori NATO-főtitkárhelyettes kifejtette: a partnerségek önmagukban nem célt, hanem eszközt jelentenek a NATO számára ahhoz, hogy a saját érdekeit hatékonyabban meg tudja valósítani a védelme, valamint a válságkezelés terén, és annak érdekében, hogy a NATO-t mint szövetséget beágyazza egy hatékonyan együttműködő nemzetközi környezetbe. Napjainkban a 28 tagállamból álló Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének 41 ország a partnere, így a NATO közösségének 69 ország része, azaz több, mint a világ egyharmada. Ezeken keresztül a NATO széles körben tudja alakítani saját környezetét.

Iklódy Gábor szerint a hagyományos biztonsági kihívások területén is fontosak voltak a partnerségi kapcsolatok, amelyek az új kihívások megjelenésével még inkább felértékelődnek. A védelemben sokkal nagyobb szerepet kap a megelőzés, ez pedig csak szoros és kiterjedt partnerségben tud igazán hatékonyan működni − tette hozzá.

A hagyományos biztonsági kihívások területén két szempontból van kiemelt szerepük a partnerországoknak. Az egyik, hogy így a „biztonság terheit még több vállra lehet szétosztani". Ez különösen fontos a mostani válsággal terhelt időszakban, amely a tagállamok védelmi költségvetéseit is nagyban érintette. A volt NATO-főtitkárhelyettes elmondta, hogy az egyes műveletekben például számos partnerország legalább olyan mértékű, sok esetben még nagyobb hozzájárulást is nyújt, mint egyes NATO-tagállamok.

Szintén a műveletek szempontjából fontos, hogy a partneri támogatások nagyban segítik a szövetség műveleteinek legitimációját is. A műveleteknél ugyanis elengedhetetlen a világos nemzetközi felhatalmazás, hogy világos stratégia alapján járjon el a szövetség, továbbá hogy a feladatnak legyen regionális támogatottsága. Ennek kapcsán példaként emelte ki a NATO 2014 utáni afganisztáni Resolute Support elnevezésű műveletét, ugyanis, mint mondta, ahhoz, hogy az Afganisztánban elért eredményeket stabilizálni lehessen, rendkívül fontos, hogy a régióban támogassák az észak-atlanti szövetséget.
Iklódy Gábor kitért arra is, hogy a NATO nemcsak országokkal, hanem különböző nemzetközi szervezetekkel − például Európai Unió, Afrikai Unió, ENSZ − is együttműködik. Elmondta továbbá, hogy a NATO-ban folyamatosan elemzik, milyen formában érdemes a partnerségeket fejleszteni.

Fucsku Sándor vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának parancsnoka − aki korábban törzsfőnökhelyettesként a NATO-partnerségekért is felelt − előadásában részletesen bemutatta a NATO partnerségi formációit. Ezek közül az egyik legismertebb és „legjobban működő" az 1994-ben indult Partnerség a Békéért (PfP) program. 12 egykori PfP-tag lett később a szövetség teljes jogú tagja, köztük Magyarország is.
További NATO partneri keretek még a Mediterrán Dialógus, az Isztambuli Együttműködési

Kezdeményezés, valamint a Globális Partnerség. Ezeken felül speciális kétoldalú együttműködések vannak még a NATO és Grúzia, Ukrajna, valamint Oroszország között.

Fucsku Sándor elmondta: a NATO és Oroszország együttműködése hat területen jelentős: ezek a terrorizmus, valamint a kalózkodás elleni harc, tengeri mentések, kutatások, információs látogatások, a rakétavédelem − amelyben legkevésbé van egyetértés −, továbbá a logisztika. Utóbbi azért is jelentős, mert az afganisztáni művelethez szükséges eszközök és csapatok mozgatásának útvonalát is Oroszország biztosítja.

Ukrajnával az országban kitört válság kitörése óta is folyamatos az együttműködés, azonban az észak-atlanti szövetség tagállamainak külügyminiszterei kedden Brüsszelben úgy döntöttek: a NATO Oroszországgal felfüggeszt minden gyakorlati polgári és katonai együttműködést. Fucsku Sándor azonban hozzátette: ez már nem az első alkalom, hiszen a közelmúltban az orosz−grúz konfliktus idején is két évre befagyasztották a NATO−orosz kapcsolatokat.
Fucsku Sándor úgy véli: a NATO műveleteiben és a szövetségben továbbra is nagy szükség van a partnerországokra. Ugyanakkor azt is elmondta: lehet, hogy nem a jelenlegi NATO-formációk révén, hanem az adott feladatokhoz rendelten kell kialakítani a partnerségi együttműködéseket.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök, a konferenciát szervező Nemzetközi Kapcsolatok és Biztonsági Tanulmányok Tanszék vezetője kiemelte: a partnerség a NATO egyik sikertörténete. Kifejtette: a partnerség logikája azon alapszik, hogy a biztonság globális, oszthatatlan. Ehhez a globális kihíváshoz globális partnerek, együttműködő felek kellenek, globálisan kell működni − hangsúlyozta a tanszékvezető, hozzátéve: az NATO új stratégiai koncepciójának is egyik fő feladata a biztonsági közösség, a partnerség építése.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megrendezett konferencián képviseltették magukat a budapesti amerikai és orosz nagykövetségek, s jelen volt Szegő László dandártábornok, a köztársasági elnök szárnysegédje is.