A somme-i húsdaráló – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából
Szöveg: honvedelem.hu | 2016. június 9. 13:52Hadtörténelmük legtragikusabb eseményeként él a britek emlékezetében a somme-i csata kezdete. Az első világháború legnagyobb véráldozatot követelő összecsapásának első napján ugyanis a szigetország hadereje 57 470 embert vesztett, közülük csaknem húszezren maradtak holtan a harctéren. Nem meglepő tehát, hogy 1916. július elseje szimbolikus jelentőségű a britek számára: a háború hiábavalóságának és az „egyszerű” katonák hősiességének jelképeként tekintenek e napra.
Változó tervek
A nyugati hadszíntéren a Brit Expedíciós Erő parancsnokának 1915 decemberében kinevezett Sir Douglas Haig tábornok Flandriában, a tengerparthoz közel akart támadni, több okból is. Ez a térség ugyanis az utánpótlását biztosító kikötők közelében található, ráadásul egy sikeres hadművelettel további kikötők kerülhettek volna a birtokába, olyanok is, amelyek az antant hajózási útvonalait fenyegető német tengeralattjárók bázisául szolgáltak. Ám a támadás helyét illetően a döntő szó a franciáké volt. Így történhetett, hogy bár Joseph Joffre tábornok, a francia haderő főparancsnoka 1916 januárjában még elfogadta Haig tervét, egy hónappal később viszont új helyszínt jelölt ki a tervezett offenzívához: a Somme folyó vonalától északra és délre húzódó frontszakaszt, ahol a brit és francia csapatok állásai találkoztak.
(További részletek a Magyar Honvéd magazin június 10-én, pénteken megjelenő számában!)
