A politikai nyomáson kívül az uniós forrásaink drasztikus megkurtítása is ezt a célt szolgálja?
A felső korlát nélküli bevándorlást alá akarják dúcolni megfelelő pénzügyi ösztönzőkkel is. Miközben a brüsszeli túlhatalomra nemet mondó és az EU-ból kilépő Nagy-Britannia miatt érthetően kevesebb lesz az elosztható pénz, mégis, ezen felül, a felzárkóztatási alapokból további pénzeket akarnak elvonni a renitensnek tekintett Kelet-Közép-Európától, különösen Magyarországtól és Lengyelországtól. A mezőgazdasági alapokat pedig egyszerűen ki akarják üresíteni, hogy a felszabaduló pénzekből a Brüsszel és Berlin migrációs terveit végrehajtó államokat jutalmazzák. Friss hír, hogy az új pénzügyi elosztásnak Németország lenne a nyertese, mert 2013-ig visszamenőleg minden befogadott migráns – döntősen illegális bevándorló – után 2800 eurót kapnának fejenként, ami összességében több milliárd eurót jelent. Az illegális bevándorlók és azok szervezőinek támogatása helyett az EU bürokratáinak inkább fel kellene készülniük azokra a rossz hírekre, aggasztó jelekre, amelyek egy új, eljövendő gazdasági válságról szólnak az eurózónát illetően.
Magyarország 2015 óta óriási összeget költött a schengeni határ megvédésére. Van szándék Brüsszel részéről ennek az összegnek legalább részleges megtérítésére?
Erről nincs hír. A kormány többször is kérte az uniót, hogy gondolják át ezt a kérdést, hiszen a külső uniós határ védelme nagyon komoly kiadást jelent. A műszaki határzár felépítése, az ehhez kapcsolódó objektumok, a technika, az ott szolgáló katonák és rendőrök bére eddig több mint egymilliárd euróba került. Aki járt ott és megtapasztalta a határon végzett példás munkát, az látja, hogy ez működik. Nem véletlenül mondjuk el minden fórumon, hogy megvédjük a határainkat, és azt hangsúlyozzuk, hogy a migrációt kiváltó okokat helyben kell kezelni, nem Európában. Sőt az ENSZ-ben is világossá tettük az álláspontunkat, amiért azonnal kórusban kaptunk támadásokat, hiszen Soros emberei mindenhol ott ülnek. A kormány világosan kifejtette: ahol a válság oka az, hogy agresszív terrorista államot hoznak létre, ott fegyveresen is be kell avatkozni. Ahol a kivándorlás oka az, hogy nem tudnak hatékonyan reagálni a klímaváltozás okozta kihívásokra, ott szaktudással, szakemberekkel, technológiával és ha kell, napi élelmiszercsomagokkal kell a nélkülözők segítségére sietni. A polgárháborúban porig rombolt szír területeken az infrastruktúra újjáépítését kell vállalni, egyben biztosítani azt, hogy ne üldözzék az ott élő keresztényeket. Magyarország évente sok tízmillió eurót áldoz arra, hogy ezekben a válságövezetekben iskolákat, kórházakat építsen, lerombolt templomokat állítson helyre, közösségeket támogasson. Ezzel szemben a migránsok tömeges beengedése, a válság importálása tönkreteszi a kontinens zsidó–keresztény kultúráját, a tagállamok és az EU gazdaságát, az európai polgárok hétköznapjainak békéjét, biztonságos életét.
Hogyan érintették a honvédelmi tárcát az új kormányzati struktúrával járó változások?
Visszatértünk egy történelmi hagyományhoz, amely a rendszerváltáskor érthető módon megszakadt. Ma Benkő Tibor személyében egy olyan négycsillagos tábornok a honvédelmi miniszter, aki szakaszparancsnoktól vezérkari főnökig minden posztot betöltött aktív katonai pályája során. Ezzel a teljesítménnyel a háta mögött kapott felkérést a miniszterelnöktől egy új típusú magyar haderő megszervezésére. Egy nagyon nehéz, hosszú éveken át tartó programot kell levezényelnie, nem véletlenül nem négyéves választási ciklusokról beszélünk ezzel kapcsolatban. Modern, ütőképes Magyar Honvédséget kell megszerveznünk, amelynek középpontjában a katonák állnak. Fiatal, magasan képzett, hazájukat szerető katonákra, tisztekre, tábornokokra van szükség, akik bárkikkel szemben meg tudják védeni az ország szuverenitását és biztonságát.
Parlamenti államtitkárként a laikus oldalt képviseli a minisztériumban.
Egy profi katona került a minisztérium élére, annak minden előnyével. Mellette pedig én azt a politikát képviselem, amire a választók köteleztek, amihez a felhatalmazásukat adták. Igaz, voltam sorkatona másfél évig, és az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöki tisztségét is elláttam. Az pedig igazán jelképes, hogy első államtitkári beszédemet Lövétén, több száz székely előtt mondtam el a magyar hősök emlékünnepén, a helyi ereklyés országzászló avatásakor.
Milyennek ismerte meg a mostani Magyar Honvédséget az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának elnökeként tett körútján?
Volt alkalmam meglátogatni számos alakulatot, jártam többek közt Budapesten, Szentendrén, Szolnokon, Kecskeméten, Veszprémben, a déli határ mentén és Koszovóban is. Nagyon jó benyomásokat, élményeket szereztem. Sorkötelesként – 1984 és 1986 között – szerzett tapasztalataimat teljes mértékben cáfolták a látottak-hallottak. Nyelveket beszélő, felkészült, esküjüket teljesíteni akaró katonákkal találkoztam. Számomra nagyon meggyőző volt Pristinában, a koszovói magyar missziónál, hogy mennyire tisztelik katonáinkat, és nem csak a többnemzetiségű laktanyán belül. A magyar kontingens tagjaival folytatott beszélgetések sem egyirányúak voltak, a kint szolgálók nyíltan elmondták, mire lenne szükségük ahhoz, hogy még jobban elláthassák szolgálatukat. Nem szabad elfelejteni, hogy 2010-ben egy minden téren siralmas állapotban lévő Magyar Honvédséget vettünk át, de az akkori helyzet kialakulása nem a katonákon múlott, hanem a politikán.
A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program megvalósításához megvannak a személyi feltételek?
A programnak két fontos lába van, a legfontosabb maga az ember, az, hogy egyáltalán legyen katonánk. Úgy is fogalmazhatnék, nem az a fő kérdés, milyen erős a várfal, hanem az, hogy kik védik. Fontos, hogy vonzóvá és megbecsültté tegyük a katonai életpályát. A kadétprogramban már lehetőség van 14 évesen honvédelmi pályára lépni. Ezt szolgálja a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium vagy a Hódmezővásárhelyen felépülő másik honvédelmi középiskola. A Ludovika-program, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a nemzetvédelmi szakok megerősítése is ebbe az irányba mutat. Aki pedig nem akar hivatásos honvéd lenni, de van ambíciója a haza fegyveres szolgálatára, és hajlandó felesküdni az ország védelmére, annak lehetősége van arra, hogy önkéntes területvédelmi tartalékosként szolgáljon.
A program haderőfejlesztési részéhez is rendelkezésre állnak a források?
Ami a haderőfejlesztést illeti, ott tudni kell prognosztizálni, hogy mi vár az országra. Teljesen új kihívásokra kell ma választ adni. Gondolok itt a kiber-, az aszimmetrikus vagy hibrid hadviselésre, és akkor még nem beszéltünk a hagyományos hadfelszerelés területén tapasztalható elmaradásainkról: légvédelmi, páncélos, páncélelhárító képesség, a fegyvergyártás újraindítása s a többi. A NATO tagjaként szövetségi kötelezettségek is terhelnek bennünket, ezeket a szempontokat is figyelembe véve kell elindítani beszerzéseinket, amelyek elodázhatatlanok. Ami nagyon fontos, hogy ehhez a források a Zrínyi 2026 programban rendelkezésre állnak, a 2019-es költségvetés egyik nyertese pedig a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium lesz. A jövő évi büdzsé legfontosabb célja az adócsökkentés, a gazdaságélénkítés, a családok megerősítése, a demográfiai program mellett az ország szuverenitásának, biztonságának megőrzése, a határvédelem erősítése, amire jelentős pénzeket fogunk költeni.
A Magyar Honvédség megújítása kapcsán az ellenzéki médiában fanyalgó cikkek sora jelent meg. A hazafiság, a haza fegyveres védelme nem a nemzeti minimum része?
Az kellene, hogy legyen, de a magyar ellenzék többször bebizonyította, hogy rájuk ebben a kérdésben sem lehet támaszkodni. Nekik és a bevándorláspárti erőknek nem is érdekük, hogy Magyarország erős legyen és meg tudja magát védeni. A haza védelme kapcsán is csak a Fidesz–KDNP-re számíthatnak az emberek. A kormánynak helyes a célkitűzése, az eszközök rendelkezésre állnak. Az elkövetkezendő négy évben ez a legfontosabb kormányzati és parlamenti feladatunk, de hangsúlyozom, a haderő újjáépítése során sem csak négy évben gondolkodunk.
