Átfogóan korszerűsítik a honvédelmi felkészítés rendszerét

A munka során a teljes – többszintű − tervrendszert felül kell vizsgálni, majd korszerűsíteni. A tennivalók pedig olyan fontos feladatok korszerűsítését foglalják magukban, mint a saját hatáskörű döntéshozatal, végrehajtás, így például a Honvédelmi Tanács és a kormány együttműködésének személyi, anyagi, tárgyi feltételei, az esetleges párhuzamosságok megszüntetése, az ütemterv és a rendszergyakorlás, illetve az évenkénti ellenőrzések, valamint az eljárásrendek, a különleges jogrendi időszak szabályai.
Konkrét eredményként már szervezik a központi, területi és helyi szervezeti hálózat megújítását, és kézzelfogható lépés az is, hogy részlegesen visszaállítják a központi összekötő tisztek rendszerét.

A munkaműhely résztvevői tizenhárom irányelvet tárgyaltak meg. Mindez természetesen bizonyos fokú szabadsággal, alkotókészséggel tehető hatékonnyá, de a főigazgató arra biztatott mindenkit, hogy bátran, kezdeményezően forduljon a védelmi hivatalhoz, a szakterület bármely felelőséhez. „Mi nem feladatokat szabunk, hanem a honvédelmi felkészítés hatékonyságát segítjük elő, miután a javaslatok, vélemények után véglegesítjük az irányelveket, amelyeket az életszerűség, az alkalmazhatóság, az operatív gyakorlatiasság kell, hogy jellemezzen" − hangsúlyozta Tokovicz József.

A munkaműhely szeptember 20-i egyeztető tanácskozásáról Süle Attila mérnök ezredes, a HM VH főigazgató-helyettese adott tájékoztatást a honvedelem.hu megkeresésére.
„Az elmúlt időszak jelentős jogszabály-változásainak megfelelő együttműködési formát, szorosabb kapcsolatrendszert kell kialakítanunk a honvédelmi felkészítés, a védelmi igazgatás terén. A védelmi igazgatásban kulcsszereplőként működő védelmi hivatal kiemelt feladata, hogy a megújuló honvédelmi felkészítést, annak feladatrendszerét megismertesse a honvédelemben érintett minisztériumok, intézmények erre kijelölt szervezeteivel, személyeivel. A közös munka egyik alappillére, hogy a civil−katonai−rendvédelmi fogalomrendszert közös nevezőre hozzuk, azaz egy nyelven beszéljünk a könnyebb együttműködés érdekében" − fogalmazott.

A főigazgató-helyettes kifejtette, hogy e munkaműhely-tanácskozáson a kézzelfogható feladatok, egyeztetések, határidők révén újragondolják és megalapozzák a honvédelmi felkészítés, a tervezés, az információáramlás, a napi rutin rendjét, menetét. Ezáltal biztosíthatják a hatékony katonai, rendvédelmi és polgári együttműködést, amely szavatolja az állampolgárok biztonságát.
E belső szabályozási rendszernek már részei azok a NATO-elemek is, amelyek összhangban állnak az észak-atlanti szövetség irányelveivel és cselekvési terveivel, elsősorban a válságkezelés terén. Ez a problémakör napjainkban kívül esik a NATO és az Európai Unió határain, ám minden eshetőségre fel kell készülnünk. Tehát nekünk ma a megelőzésre kell összpontosítanunk, elemezve-értékelve az új kihívásokat a kibervédelemtől a számunkra valószínűleg kis kockázatot jelentő rakétafenyegetésig.
„A mi feladatunk, felelősségünk, hogy az eshetőségek széles skálájára felkészüljünk" – szögezte le Süle Attila, majd az időszerű teendőkről szólt. Védelmi hivatalként jelenleg az új típusú kockázatokon és fenyegetettségeken alapuló biztonsági változásokra összpontosítanak, de nem feledkeznek meg a katasztrófavédelemről, a létfontosságú (korábban: kritikus) infrastruktúrákról sem (energetikai és élelmiszer-ellátás, közlekedés, államigazgatás stb.)

„Ezért megújítjuk a honvédelmi felkészítésre vonatkozó belső szabályozórendszert minden társtárcánál" − emelte ki Süle Attila. Hozzátette: „Most jelöljük ki a konkrét személyeket, hatás- és feladatköröket, továbbá ez idő szerint készítjük elő azt a jogszabályi hátteret, amely meghatározza a kereteit a későbbi és jó tervezésnek, végső soron a hatékony végrehajtásnak."

Fotó: Galovtsik Gábor