Az év térinformatikusának választották

Az 1:50 000 méretaránynak megfelelő adatsűrűségű Digitális Topográfiai Adatbázis, az úgynevezett DITAB-50 , amelyben nemcsak az elemek geometriai adatai, hanem azok leíró adatai is bekerülnek. Ezt a projektet 2013-ban kezdtük el, közösen a HM Zrínyi Nonprofit Kft.-vel. Elkezdtük az adatbázis fejlesztését és a benne rejlő automata kartografálási lehetőségek vizsgálatát, és ez volt a folyamatnak az a része, amiért megkaptam ezt a díjat. A folyamat végcélja egy automatizált kartografálási folyamat létrehozása, ami alkalmas a térinformatikai és a kartográfiai adatok egy adatbázisban való megjelenítésére, hogy a felhasználó részére azért elemezhető és felhasználható legyen. Ez azt jelenti, ha van egy kész adatbázis, akkor a térinformatikai szoftver által írt környezetben létrehozható egy olyan térképi állomány amely nagyban visszaadja a régi topográfiai térképek kinézetét. Ennek a jelentőségét nem lehet kellőképpen kihangsúlyozni, hiszen a modern hadviselés  − de ez igaz a polgári életre is − iránt támasztott egyik alapvető elvárás az, hogy a felhasználó az általa kért időpontban, folyamatosan, mindig a legfrissebb információkhoz jusson hozzá – és ez az, amire ez az adatbázis elkészülte után bármikor képes lesz.

Mi az ön pontos feladata a Geoinformációs Szolgálatnál?

Jelenleg a DITAB-50 topográfiai adatbázis létrehozásában veszek részt. Ez a projekt a katonai térképészetnek egy olyan kiemelt feladata, amelynek az a célja, hogy a csapatainkat megfelelő minőségű és kellően friss adatokkal tudjuk ellátni.

Mit takar a térinformatika kifejezés?

A térinformatika maga egy gyűjtőfogalom. Alapvetően azt jelenti, hogy egy adathalmazból olyan adatbázist építsünk fel, amely a szakember számára a döntéshozatalt megkönnyíti, és amit vagy térképi kimenettel, vagy adatbázisokkal prezentálni tud. Ehhez alapvető követelmény az, hogy olyan minőségű adatbázisokkal rendelkezzünk, amelyekből egyrészt további adatok kinyerhetők, másrészt amiket elemzés alá tudunk vetni. A térinformatikai adatbázisok olyan, földrajzi helyhez kötött adatbázisok, amelyek pusztán képernyőn nézve csak egy kusza vonalhalmazt alkotnak, de valójában ezen elemek mindegyike rendelkezik egy olyan táblázattal, is, melyekben különböző leíró adatokat találunk az adott elemre vonatkozóan. Ezeket a táblázatokat attribútumtáblázatoknak nevezzük. Innentől kezdve ezeket az adatokat felhasználhatjuk más megjelenítési módokra, különböző elemzési feladatok végrehajtására.

Ez a gyakorlatban mit jelent?

Vegyünk egy példát. Van egy, a parancsnok által meghatározott útvonalam és egy útvonaltervezésre alkalmas adatbázisom. Az útvonalon egy 42 tonna súlyú katonai járművel szeretnék közlekedni. Ebben az esetben a megfelelő adatbázis felhasználásával olyan útvonaltervezést és elemzést hajtok végre, amely kihagyja azokat az objektumokat, amelyek nem alkalmasak arra, hogy ezen az úton közlekedjek, azaz ne érintsek például olyan hidat, amely ilyen súlyú járművet már nem bír el. Ha ezek a leíró adatok szerepelnek egy adatbázisban, az nagyon megkönnyíti a feladatok végrehajtását. Nagyon sok térinformatikai adattal találkozunk a hétköznapokban is: ilyenek például az interneten is megtalálható térképi alkalmazások, de természetesen a civil és katonai felhasználás között van különbség.

Ez egy fejlődő szakterület?

A térinformatika nagyon szorosan összefügg az informatikával. A térinformatika az informatika egyik legdinamikusabban fejlődő ága, hiszen az információk összekapcsolása és ezen alapuló komplex elemzése csak térinformatikai módszerekkel hajtható végre, így érthető, hogy a fejlesztések nagy része a térinformatika területén történik. Ezeknek az adatoknak az elemzése azonban mind hardverfüggő. Mi a NATO-ban rendszeresített térinformatikai szoftvert használjuk, bízunk benne, hogy a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program ezt a területet is érinteni fogja.

Milyen ismeretek szükségesek ahhoz, hogy valaki jó térinformatikus legyen?

Elsősorban kell egy szakirányú végzettség. Jómagam katonai főiskolát végeztem, katonai térképész szakon, majd levelezőn elvégeztem a Műszaki Egyetem földmérő és térinformatikai mérnök szakát. Emellett természetesen folyamatos képzések és önképzések szükségesek, hogy a megfelelő szinten tartsa magát az ember. Nagyon sok újítási lehetőség van ebben a szakmában, és nagyon érdekes dolgokat lehet vele alkotni.

Fotó: Tischler Zoltán