Az utolsó békeév

A konferencia témáját elsősorban az Osztrák−Magyar Monarchia kül- és katonapolitikai helyzete, illetve hátországa – azaz politikai küzdelmei és nemzetiségi viszonyai – jelentették a „nagy háború" előestéjén, különös tekintettel a balkáni fejleményekre.

Mint dr. Kovács Barnabás, az egyetem stratégiai igazgatója leszögezte, az intézmény az elmúlt évek során folyamatosan növelni tudta a felvett hallgatók létszámát, idén pedig az elmúlt húsz év legjobb eredményét produkálta ezen a téren. A nagy érdeklődés oka a kiváló oktatás és a működőképesség, de az egyetem ezek mellett mindig nagy hangsúlyt fektetett a hasonló rendezvényekre is.

Megnyitójában dr. Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója hangsúlyozta: az Osztrák−Magyar Monarchiáról a mai napig igen változatos kép él a fejekben, és az egyes nézetek gyakorta ellentmondásosak. Azt illetően a szakma többé-kevésbé egyetért, hogy a nagyobb keret stabil hátteret jelentett Magyarország számára a modernizálódáshoz és a konszolidációhoz, a közös ügyek ingadozó befolyásolhatósága és hazánk gyakran szűkös mozgástere azonban árnyalja ezt a képet is. Emellett pedig egyre nagyobb hangsúllyal jelenik meg a konzervatív értékőrzés narratívája is, amely a korszak befolyásos miniszterelnökeinek – így például a két Tiszának, Wekerlének, Széll Kálmánnak – munkájára összpontosít. Az elméleti konstrukciók szembesítése fontos, akárcsak annak számbavétele, milyen állapotban volt az első világháború kitörése előtt a magyar közgondolkodás, illetve a politikai elit.

Fodor Pál felhívta a figyelmet arra is, hogy manapság egyre többen vonnak párhuzamokat az 1913-as és a 2013-as állapotok között, ami különös súlyt ad annak, hogy áttekintsük a katasztrófa azon alternatíváit, amelyek 1913-ban még léteztek – bár az akkori politikai erők valószínűleg nem érzékelték pontosan ezt a veszélyt.

Dr. Szakály Sándor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese hozzászólásában felhívta a figyelmet: noha 1913-ról az utolsó békeévként beszélünk, a balkáni térségben valójában ekkor sem volt nyugalom, ugyanakkor az ekkori események vizsgálata hozzásegít minket ahhoz, hogy feltárjuk és jobban megértsük 1918 és 1919 eseményeit, eredményeit is.

A konferencia előadásai sorra vették Magyarország helyzetét a Monarchiában és Közép-Európában, szó esett a szomszéd államok és a magyarországi nemzetiségi társadalmak helyzetéről, illetve a világháború katonai előkészületeiről, különös tekintettel annak balkáni dimenzióira.

Fotó: Tóth László