Benkő Tibor: A világjárvány ellenére is tovább erősödött a V4-ek együttműködése

A tárgyalás során a miniszterek egyetértettek abban, hogy a visegrádi országok a COVID-19 járvány nyomán előállt rendkívüli körülmények között is helytálltak, valamint rámutattak az együttműködés fontosságára. A cseh elnökség során elért eredmények között kiemelendő a V4 védelmi partnerség hosszú távú víziójának sikeres felülvizsgálata.

A miniszterek továbbá megvitatták az együttműködés zászlóshajójának tekinthető V4 EU-harccsoport ügyét, amely az elmúlt évben immár második alkalommal látott el készenléti szolgálatot. Áttekintették a közös munka olyan új területekre való kiterjesztését, mint a védelmi képességek fejlesztése, a kibervédelem, az új technológiai fejlesztések, vagy a járványok elleni fellépés.

A munkaülések végén összegezték a leköszönő cseh elnökség alatt elért eredményeket, valamint a soron következő lengyel elnökség előtt álló feladatokat. A védelmi tárcák vezetői közös nyilatkozatot fogadtak el, és aláírták a V4 védelmi együttműködés hosszú távú elgondolását, amellyel a visegrádi államok megerősítették elkötelezettségüket a partnerség további fejlesztése mellett, kijelölve annak irányait és fő területeit.

A védelmi miniszteri munkaüléseket követően Benkő Tibor honvédelmi miniszter köszönetét fejezte ki Csehországnak, hogy ebben a kihívásokkal teli időszakban is sikerült erősíteni a négy ország közötti együttműködést. A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy országaink NATO-tagságának eddigi története is bizonyítja, hogy a visegrádi négyek az Észak-Atlanti Szövetség konstruktív és elkötelezett tagjai. Aktívan hozzájárulnak a NATO hatékony és a mindenkori kihívásokhoz alkalmazkodó feladatellátásához, tagállamai és a nemzetközi biztonság erősítése érdekében. Benkő Tibor egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy a biztonság ezekben a vészterhes időkben különösen felértékelődik, de az új típusú kihívások kezelésének szükségessége mellett továbbra sem szabad elfelejteni a hagyományos katonai képességek fejlesztését. Ezekkel – mint elmondta – Magyarország és a visegrádi államok hozzájárulnak a régió és az európai kontinens biztonságához.

A járványhelyzetre kitérve a honvédelmi miniszter hangsúlyozta: „A közép-európai országok sikeresen kezelték a COVID-19 vírus által okozott válságot, és megnyugtatónak nevezte, hogy továbbra is kiemelt feladatként szerepel biztonsági terveinkben."

Kitért arra, az országaink között kialakult szoros és konstruktív együttműködés eredményének tekinthető, hogy a járvánnyal kapcsolatos nemzeti tapasztalatokat megosztották, beleértve a haderő egészségügyi veszélyhelyzet kezelése érdekében történő széles körű alkalmazását. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti válaszok, a nemzetközi együttműködés és szolidaritás együtt segíthetik a sikeres válságkezelést, így a jelenlegi helyzetből és annak kezeléséből levont tanulságokat a jövőben a védelmi együttműködés terén is hasznosítani lehet.

„Biztonságunk érdekében Közép-Európának egy erős, cselekvőképes országokból álló régiónak kell lennie, ahol vannak közös célok: mindenekelőtt a régió biztonságának és stabilitásának megőrzése, amelynek egyik fontos pillére a V4 védelmi együttműködés további erősítése" – fogalmazott a tárcavezető. Újságírói kérdésre a honvédelmi miniszter azt is egyértelművé tette, hogy a járványhelyzet következtében kialakult gazdasági helyzetben is kiemelten fontos az országunk és a magyar emberek biztonságának mindenoldalú szolgálata, ezért a már megkezdett haderőfejlesztés folytatása és az ehhez szükséges védelmi költségvetés biztosítása elengedhetetlen.

A visegrádi négyek növekvő jelentőségét hangsúlyozva a miniszterek kitértek arra is, hogy rendkívül fontos a V4+ formációjú egyeztetések további folytatása.

A cseh elnökségi időszak végeztével Lengyelország veszi át a visegrádi négyek soros elnökségét.

A miniszteri találkozó másnapján immár hetedik alkalommal rendezték meg Csehországban „A biztonságunk nem magától értetődő" című konferenciát. A rendezvényen minden évben politikai vezetők és neves biztonságpolitikai szakértők vesznek részt, hogy konzultáljanak Csehország védelmi és biztonságpolitikai fejlesztéseiről, annak terveiről és irányairól, illetve a térséget érintő kihívásokról. A tanácskozás Andrej Babiš miniszterelnök, a cseh belügyminiszter, valamint a NATO főtitkár-helyettes bevezető gondolatait követően Csehország, Szlovákia és Magyarország védelmi minisztereinek hozzászólásaival kezdődött.

Benkő Tibor beszédében kiemelte: „a béke és a biztonság önmagában nem létezik, azért tennünk kell, annak érdekében áldozatot kell hoznunk. Készen kell állni az új kihívások, többek között a kiber, a hibrid, vagy éppen információs hadviselés, de akár különböző járványügyi helyzetek kezelésére, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a hagyományos eszközökkel megvalósítható fenyegetettségről sem." A tárcavezető leszögezte, hogy Európa biztonságát a NATO garantálja, azonban ez a közös védelmi szervezet csakis a nemzetek hadereinek képességeire tud támaszkodni. Ennek Magyarország is jelentős hozzájárulója a már folyamatban lévő Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programmal, valamint a védelmi költségvetés folyamatos növelésével, amely tervezetten 2024-re eléri a GDP két százalékát.