Brüsszelben tárgyalt az Európai Unió vezérkari főnöki szintű Katonai Bizottsága

Ennek megfelelően a vezérkari főnökök megvitatták az unió új katonai ambíciószintjét, az ahhoz kapcsolódó képességfejlesztési irányelveket, a katonai műveletek és missziók irányítását, vezetését, az EU gyorsreagáló képességét, valamint a védelmi feladatok finanszírozását.

Hozzászólásaikban a vezérkari főnökök hangsúlyozták a fenti területeken való továbblépés szükségességét. Általánosságban megfogalmazták, hogy az új ambíciószintnek növelnie kell az EU hitelességét, és szorosan kapcsolódnia kell a képességfejlesztéshez. Mindezeket a NATO feladatrendszerével összhangban, a két szervezet közötti duplikációk elkerülésével kell megvalósítani. Jelenleg 22 tagállam mindkét szövetség tagja, és minden tagállam csak egy haderővel rendelkezik, ebből kifolyólag az EU és a NATO nem igényelhet markánsan eltérő képességeket.

A vita során kiemelt jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy miként lehet növelni a műveletek és missziók irányításának, vezetésének hatékonyságát. Hangsúlyozták: ezen a területen is elvetik egy brüsszeli EU-parancsnokság létrehozásának gondolatát. A fejlesztés lehetőségét kizárólag az Európai Külügyi Szolgálat keretén belül látják, alapvetően az EU Katonai Törzs bázisán.

A katonai bizottsági ülés résztvevői egyetértettek abban is, hogy az EU katonai gyorsreagáló képességének alapvető letéteményesei az EU-harccsoportok, amelyek alkalmazására vonatkozóan jelentős fékező hatást gyakorol a jelenlegi finanszírozási környezet. Ezen a téren az előrelépés lehetőségét alapvetően a katonai műveletek és missziók EU-költségvetésből történő támogatásában látják.

Dr. Benkő Tibor vezérezredes a vita során – hazánk részéről is megerősítve a többségi álláspontot – megfelelő kiindulási pontként üdvözölte a német−francia−olasz−spanyol kezdeményezést a terv megvalósítására, támogatta az EU és a NATO közötti jövőbeni szerepvállalások kiegészítő jellegének fontosságát, valamint a nem végrehajtói mandátumú missziók vezetés-irányítási rendszerének hatékonyabbá tételét. Kiemelte továbbá annak fontosságát, hogy az EU védelmi képességei ne csak az unió határain kívüli válsághelyzetek kezelésére, hanem a határok védelme érdekében is alkalmazhatók legyenek. A Honvéd Vezérkar főnök megerősítette: az EU-harccsoportok – amelyek a jövőben a gyorsreagálási képesség letéteményesei lehetnek – hiteles alkalmazását a közös finanszírozás érdekében az ATHENA mechanizmusba történő bevonással kell segíteni.

Az ülésen kiemelt jelentőségű napirendi pontként szerepelt az EU−NATO együttműködés aktuális és jövőbe mutató kérdéseinek vizsgálata, amelynek kereteit, fő irányait az EU Globális Stratégia és a 2016. júliusi közös NATO−EU nyilatkozat határozza meg.

A bizottság ülésének második napirendi pontjában a vezérkari főnökök átfogó tájékoztatást kaptak a Földközi-tengeren az Észak-Afrikából – zömmel Líbiából – Európába tartó menekülthullám, illegális embercsempészet megfékezésére létrehozott katonai művelet, az EUNAVFOR MED/OP SOPHIA katonai szakmai kérdéseiről. A tájékoztatók külön kitértek a líbiai parti őrség felkészítésére, valamint a fegyvercsempészet megakadályozását célzó új feladatok megvalósulására.

Mindezek mellett tájékoztatók hangzottak el az EUNAVFOR ATALANTA tengeri misszió, valamint az afrikai kiképző missziók (EUTM Mali, EUTM Szomália, EUTM Közép-afrikai Köztársaság) aktuális helyzetéről.
A parancsnokok jelentéseikben, valamint a vezérkari főnökök reakcióikban egyhangúan elismerték és méltatták ezen feladatok biztonságra gyakorolt pozitív hatásait mind a konkrét helyszíneken, mind pedig egész Európa viszonylatában. Ugyanakkor a tanácskozás résztvevői hangsúlyozták azt az általános véleményt is, amely szerint szükséges a koordináció, az irányítási, vezetési rendszer, valamint a támogatás (finanszírozás, erőgenerálás) hatékonyságnövelő lehetőségeinek vizsgálata.

A Honvéd Vezérkar főnök megerősítette hazánk, illetve a Magyar Honvédség elkötelezettségét a Nyugat-Balkán stabilitásáért vívott EU- és NATO-erőfeszítések mellett. Kiemelte: figyelembe véve a biztonsági helyzetet veszélyeztető tényezőket − többek között az illegális migráció okozta veszélyeket − a régió biztonságának fenntartásához továbbra is elengedhetetlen, hogy az EUFOR ALTHEA művelet a jövőben is végrehajtói mandátummal rendelkezzen.

Az ülés különlegessége volt, hogy a vezérkari főnökök első alkalommal kaptak tájékoztatást − a meghívott vendégként jelen lévő mianmari vezérkarfőnöktől, Min Aung Hlaing tábornoktól − a mianmari demokratikus átalakítás helyzetéről, annak katonai vonatkozásairól, a politikai pártok és a haderő közötti kapcsolatok és együttműködés lehetőségeiről, kilátásairól.

Az ülés margóján a V4 országok vezérkarfőnökei aláírásukkal tettek szándéknyilatkozatot a 2019. második félévi V4 EU Harccsoporthoz történő csatlakozásukról.

Fotó: Honvéd Vezérkar