Csak a „külső” változott, a „tartalom” nem

A Magyar Honvédség katonai rendész képessége jelentősen átalakult 2016-ban. A korábban az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár kötelékében működő Maléter Pál Rendészzászlóalj február végén „önállósodott", és MH Katonai Rendészeti Központ néven, dandár jogállású, országos hatáskörű katonai szervezetként folytatta munkáját. Az átalakulással azonban csak a „külső" változott, a „tartalom", azaz a feladatrendszer nem.

Rendőrből katona

Az alakulat élére dr. Simicskó István honvédelmi miniszter Mergancz Sándor dandártábornokot nevezte ki, aki több mint harmincéves rendőri pályafutása során már bizonyított: szolgált bűnügyi nyomozóként, bevetési egység parancsnokaként; volt kaposvári városi rendőrkapitány és Somogy megyei rendőrfőkapitány. Legutóbbi pedig a Belügyminisztérium EU-s rendészeti munkacsoportját vezette, a magyar érdekeket képviselte Brüsszelben.

Élete idén februárban változott meg – meséli a dandártábornok a Budaörsi úti Petőfi Sándor laktanyában, az MH KRK központi objektumában, amit a helyőrségdandárral együtt használnak „társbérletben". – Ekkor rendelte magához a belügyminiszter és ajánlotta fel számára a Magyar Honvédség új alakulatának parancsnoki beosztását. Nem sokat gondolkodott, a rendőrség kék színű egyenruháját néhány nap alatt a tereptarka gyakorlóra cserélte, és belevágott a számára is kihívásokat jelentő új feladatba.

Az MH Katonai Rendészeti Központ feladatairól beszélgetve kiderül: az alakulat 2016. március 1-jei megalakulásával a korábbiakban megszokotthoz képest a leglényegesebb változás az volt, hogy a helyőrség-parancsnokok rendészeti jogkörét elvették, s a központ feladatrendszerében jelentették meg.

„Úgy gondolom, hogy ez helyes döntés volt, hiszen csak így lehet egységes szemléletet kialakítani, valamint egységes elvárást támasztani a kollégák felé" – mondja a tábornok, aki szerint az országos hatáskör nem azt jelenti, hogy csak Budapestről végzik munkájukat. Az MH KRK-nak ugyanis a fővárossal együtt hét régiója van, Győr, Székesfehérvár, Kaposvár, Debrecen, Hódmezővásárhely, Szolnok központokkal.

A katonai rend és fegyelem fenntartása

S hogy pontosan mik is a rendészek feladatai? Elsődleges feladatkör – és ez nem változott az elmúlt évtizedekben – a katonai rend és fegyelem fenntartása. Ehhez jön még hozzá a honvédségi kocsik baleseti helyszínelése; a
katonai menetoszlopok kísérése; a katonai rendezvények és a delegációk biztosítása; valamint a személyi és a pénzkísérési feladatok végrehajtása.

„Fontos kérdés még ma is az öltözködési szabályzat betartása. A járőrök emellett nagyon komolyan odafigyelnek a honvédségi gépjárművek jogszerű használatára és a menetlevelek szabályszerű kitöltésére is" – részletezi a parancsok, arra is kitérve, hogy ha valakit szabálysértésen ér a járőr, akkor feljelentést kell tennie. A leírt körülményeket a századparancsnok még egyszer ellenőrzi, majd a feljelentést megküldik az érintett alakulatok parancsnokainak, hiszen a szabálysértések elbírálása és adott esetben a büntetések kiszabása továbbra is az ő hatáskörükben maradt. „Nekünk a feljelentéssel egyetlen célunk, hogy felhívjuk a parancsnok figyelmét a fegyelemsértésekre. Ugyan visszajelzést kapunk az ügy fejleményeiről, de az alkalmazott szankcióba nekünk már nincsen beleszólásunk" – emeli ki Mergancz Sándor, hozzátéve: már a központnál töltött első munkanapján minden egyes esetben „objektív intézkedést" kért az összes kollégájától, hiszen „azt már rendőrként sem tűrtem el, hogy bárki is egyéni sérelmeket vigyen bele egy-egy intézkedésbe".

A parancsnok a beszélgetés során kitér arra is, hogy a katonai rendész járőrök jelenléte kötelező az összes olyan közúti balesetnél, amelyben honvédségi gépjárművek is érintettek. Ha nem történik személyi sérülés, akkor ők is helyszínelnek, sérüléssel járó eseteknél viszont kötelező értesíteniük a rendőrséget, így ebben az esetben a helyszínelést is a rendőrökkel együtt végzik. „Akkor is értesítjük a rendőrséget, ha az alakulat járműveivel történik valamilyen baleset, úgy gondolom, ilyen esetekben nem illő, hogy saját magunk intézkedjünk" – mondja a tábornok.

Aki mostanában gyakran sétál Budapesten – főleg a belvárosban, a frekventált részeken −, sokszor találkozhat katonai rendészekkel. A közterületi gyalogos járőrszolgálatot a tavaly novemberi, párizsi merényletek után erősítették meg. Persze nemcsak a fővárosban, hanem a vidéki régiókban is legalább napi egy, 24 órás szolgálatban lévő járőrpár dolgozik. A budapesti és a vidéki járőrszolgálat mellett – ami az MH KRK rendészeti századának feladata, és a régiós csoportok is ehhez az alegységhez tartoznak – a Honvédelmi Minisztérium objektumainak őrzését is a katonai rendészek végzik, ők az úgynevezett objektumvédelmi században szolgálnak. Mindezeken túl az MH Alföldi Ideiglenes Alkalmi Kötelék részeként, a déli határon is szolgálnak katonai rendészek, akik leginkább a debreceni, a hódmezővásárhelyi és a szolnoki régiók állományából érkeznek a határvédelmi feladatokra – tudjuk meg a parancsnoktól.

Új képességek

Természetesen nemcsak a jogelődöktől „örökölt", hanem újonnan kialakított képességekkel is rendelkezik az MH Katonai Rendészeti Központ. Az egyik ilyen a kutyás alegység, amelynek felállítása, illetve a „négylábú járőrök" kiképzése jelenleg is tart. Emellett újdonság még a bűnügyi technikusi képesség, amelyre a rendőrség segítségével néhány rendészkatonát képeztek ki az elmúlt hónapokban. „Ők alkalmasak alapszintű bűnügyi technikai feladatok elvégzésére. Munkájukra a jövőbeli missziós feladataink ellátása során lesz majd szükség, hiszen a végső cél az, hogy legalább egy szakaszszintű, katonai rendészeti képességekkel felvértezett csapatot tudjunk kiküldeni, NATO-felkérésre, missziókba. Jelenleg úgy gondolom – s ezt jelentettem a vezérkarfőnök úrnak is −, hogy 2018 végére érjük el azt a szintet, hogy nemcsak a hazai, hanem a missziós feladatoknak is meg tudunk felelni" – árulja el Mergancz Sándor dandártábornok, akik maga is komoly missziós tapasztalattal rendelkezik: ENSZ-békefenntartó rendőrként három alkalommal, összesen négy évet szolgált a Nyugat-Balkánon, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban. Ebben a minőségében gyakran találkozott a műveleti területen dolgozó magyar IFOR/SFOR-, illetve KFOR-katonákkal.

Az MH Katonai Rendészeti Központ életében az elmúlt hetekben komoly események történtek: Áder János köztársasági elnök november 15-én csapatzászlót adományozott az alakulatnak, két hónappal korábban, szeptember közepén pedig dr. Simicskó István honvédelmi miniszter tartott szemlét a Petőfi Sándor laktanyában. Hivatalosan ekkor mutatkozott be először az év elején megalakult szervezet a nyilvánosságnak – mégpedig új technikai eszközökkel ellátva, illetve a Magyar Honvédség új egyenruhájával felszerelve.

„Büszkeséggel tölt el minket, hogy ezt az egyenruhát az elsők között kaphattuk meg. A kollégáim is büszkén viselik, látom rajtuk" – mondja a tábornok, hozzátéve: az elsők között kapták meg az új Toyota gépjárműveket is, amelyek megfelelő terepjáró képességgel rendelkező autók a rendészek számára. Ezeket már ellátták „katonai rendész" felirattal és megkülönböztető jelzésekkel, és be is vonták őket a járőrszolgálatokba. A járőrautók mellett két, új, úgynevezett delegációs járművet is kaptak, ezekkel látják el a személyi kísérési teendőiket.

A járőr- és forgalomszabályozási feladatok segítésére pedig két motorkerékpárt vettek át a rendőrségtől. Bár ezek használt kétkerekűek, a parancsnok szerint alkalmasak a feladatra, így már meg is kezdődött a motoros járőrök kiképzése az alakulatnál.

A beszélgetés során a parancsnoktól megtudjuk azt is, hogy folyamatosan érkeznek az új katonák az alakulathoz. Sokan a civil életből vonulnak be rendésznek, de jó páran kérik áthelyezésüket más katonai szervezetektől is.

Fotó: Dévényi Veronika és a szerző