„Csakis a legjobbakat mondták a magyar katonákról”

„A képzés a US Naval Postgradual School nevű kutatóegyetem védelmi elemző tanszékén folyt, ahol a különleges műveleti és irreguláris hadviselés szakirányán tanultunk" − mondja az őrnagy. „Az osztály mintegy hatvan százalékát különleges műveleti katonák alkották: zöldsapkások, Navy SEAL-ek és így tovább. Velem együtt, egy időben négy magyar vett részt a képzésen, de az alaptantárgyakat leszámítva mindenki más speciális órákat vehetett fel a saját érdeklődésének megfelelően."

A tanulmányok témáját a modern irreguláris háborúk, alacsony intenzitású konfliktusok kihívásai, jellegük, az itt felmerülő megoldási lehetőségek, politikai, kulturális és gazdasági kihívások adták. „Én itthon katonai főiskolára jártam, nem egyetemre, így nincs különösebb összehasonlítási alapom, de az biztos, hogy az amerikai egyetemekre a gondolkodásra sarkalló szemlélet a jellemző" − mondja Tar László. „Egyszer sem volt olyan, hogy erről vagy arról a témáról ezt és ezt kell gondolni, mert ez a megoldás, ugyanis mindig rengeteg megoldási lehetőség létezik. Ezeket vizsgáltuk esettanulmányokon, elismert teoretikusok munkáján keresztül, és ebben olyan szaktekintélyek voltak a segítségünkre oktatóként, mint John Arquilla, Gordon McCormick, Camber Warren, Borer Douglas, Greg Heather vagy Frank Giordano – vagyis személyesen a legaktuálisabb, legrangosabb szakkönyvek szerzőitől tanulhattunk. A képzést záró szakdolgozat esetében is elsősorban a kutatási szisztémát bírálták."

Az őrnagy szakdolgozata azt vette górcső alá, milyen kihívásokkal néz szembe egy demokrácia vagy nemzetállam az alacsony intenzitású műveletek során; ezen belül is elsősorban azt kutatta, mi befolyásolja azt, hogy milyen hosszan vagy röviden tudnak az egyes országok katonai szerepet vállalni a világ konfliktuszónáiban. Ehhez összesen 367 fegyveres konfliktust elemzett 1945-től napjainkig egy orvosok által fejlesztett, fegyveres konfliktusokra adaptált kockázati elemzési módszer (Survival Analysis) segítségével. „A kutatás számos meglepő eredménnyel járt. Hogy csak egy példát mondjak, a köztudatban az él, hogy amint elkezdenek hazaérkezni a holttestek egy háborúból, úgy csökken a hátországban a harci kedv. Mikor azonban a modell segítségével megvizsgáltam a szóban forgó konfliktusokat, kiderült, hogy ez az utóbbi tíz év konfliktusaiban gyakorlatilag a világon sehol sem volt jellemző, szemben például Vietnammal vagy a franciák algériai háborújával. Úgy gondolom, ez egy fontos eredmény, és számos következtetést lehet levonni belőle. Az egyik ezek közül, hogy mára a profi hadseregek kissé eltávolodtak a társadalomtól, az állampolgároktól. Az emberek egy része nem találkozik katonákkal, nem ismeri a problémáikat, és úgy tekinti, hogy amikor szolgálatra szerződtek, vállalták a következményeket."

A képzés legfőbb hozadéka Tar László számára a mai konfliktusok által igényelt komplex szemléletmód elsajátítása volt. „Tudatosították bennünk: nagyon fontos, hogy ne szűküljön le a látókörünk a katonai vagy a katonai szervezeteken belüli megoldásokra. A hadviselés mára hihetetlenül széles körűvé vált, a hadseregek mellett a gazdasági eszközöknek, a közösségi médiának és még számos tényezőnek van benne meghatározó szerepe. Így aztán minden konfliktus átfogó megoldást igényel, semmi sem szűkíthető le ma már egyszerű katonai megoldásokra. Az embereket ma is nagyon sokszor a sztereotípiák vezetik, de meg kell érteni: hiába lehet kemény válaszokat adni például a párizsi eseményekre, ez a történet egy harminc-ötven éve nem megoldott helyzet sajnálatos kimenetele. Vagyis a konvencionális megközelítés hívei hangsúlyozhatják az ellenőrzés, a nyomozás és a többi szigorítását, a probléma csak ettől még nem fog megoldódni, a messzebb menő megoldás a nagyon költséges, drága és hosszabb távú integráció elősegítése. És ugyanígy az Iszlám Állam katonai eszközökkel történő visszaszorítása sem oldja meg az adott térség válságát."

Az amerikai diploma birtokában az őrnagy ismét elfoglalta helyét a miniszter parancsőrtisztjeként, emellett pedig a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség Különleges Műveleti Osztályának kiemelt főtisztjeként is dolgozik. „Az osztály vezetője, Sánta Gábor alezredes szintén itt végzett, akárcsak többen az osztályról, így egy nyelvet beszélünk. Márpedig erre a szemléletmódra most nagy szükség van – ezt a Honvéd Vezérkar főnöke személyesen is kifejezte" − mondja Tar László, aki amerikai tanulmányai során kizárólag pozitív visszajelzésekkel találkozott a magyar katonák és ezen belül is a magyar különleges műveleti katonák tevékenysége kapcsán. „A szokásos kedves megközelítésen túl is nagyon elismerően szóltak a magyarokról, többen szolgáltak együtt magyar különleges műveleti csoportokkal. Senki sem szorult rá arra, hogy hízelegjen nekem, de csakis a legjobbakat mondták a katonáinkról!"

Interjúfotó: Rácz Tünde