„Csapataink mindenütt győzelmesen harcoltak”

A Pesti Hírlap a címlapon közli, hogy az oroszok rendkívüli veszteségeket szenvedtek a Pflanzer-Baltin fronton. „Egy 10 kilométeres frontszakaszunkon 2300 orosz holttest fekszik."  Továbbolvasva a cikket azt is megtudhatjuk, hogy az 1000 emberrel ütközetbe indult orosz zászlóalj 130 főre csökkent.

A Népszava említést tesz az olasz frontról is, amelyben a következőket írja: „Déltirolban és a Dolomit-harcvonalon ismét tüzérségi harcok voltak. Röpülőink bombákat vetettek az ellenség egyik raktárára. Malborghet helységet nehéz ágyukból ismét hevesen lőtték. (…) Doljetől északra csapataink tegnap reggel visszafoglaltak egy ellenséges árkot, amelyért azóta makacsul folyik a harc. Három olasz ellentámadást visszavertünk. A Doberdo-fensikon a harcvonal egyes részein naponta kézigránát és aknaharcokra kerül sor." (Höfer altábornagy jelentése)

1916. január 6.

A Pesti Hírlapban olvashatjuk a vezérkar jelentését az orosz harctérről: „Kelet-Galiciában és a bukovinai határon csapataink tegnap is mindenütt győzelmesen harcoltak. (…) Horvát és délmagyarországi ezredek versenyeznek a szivós kitartásban a legsulyosabb körülmények között. (…)"
Az olasz harctérről a következőket írja a lap:  „A látási viszonyok kedvezőbbre fordultával az egész tengermelléki arcvonalon megélénkült a tüzérségi tevékenység, amely a Krn területen és nevezetesen Oslavijánál igen hevessé vált. Az olaszoknak a csapataink által elfoglalt árok ellen intézett támadását, valamint San Micheletől északra lévő állásunk ellen intézett kézigránáttámadását visszautasitottuk."

A Népszava megemlíti, hogy a Persia tengeralattjáró valószínű, úszóakna áldozata lett, de hogy ki süllyesztette el, azt még nem tudni. A lapok fel vannak háborodva a Persia elsüllyesztése miatt, amely nagyon hasonlít a Lusitania estéhez. „Nagy Britannia népe ezentul nem szavakkal, hanem tettekkel fogja megmutatni mit akar."

1916. január 7.

A Pesti Hírlap beszámol arról, hogy megszűntek az orosz támadások a galíciai és bukovinai fronton. „A harci tevékenység Kelet-Galiciában és a besszarábiai határon tegnap lényegesen alábbhagyott. A gyalogság nem lépett sehol akcióba."
A balkáni harctérről a vezérkar az alábbit jelenti: „A Kövess-hadsereg csapatainak támadása a montenegróiak ellen Beranetől északra és Rosajtól nyugatra kedvezően halad előre."

A Népszava tudatja az olvasóval, hogy Szaloniki támadás előtt áll. „A görög határon befejezték a csapatösszevonásokat. A Doiran-Gevgelei-i vonal mentén németek, magyarok, osztrákok és bolgárok nagy tömegekben nyomulnak a határ felé. Monasztirban 15,000 német és osztrák-magyar katona van összpontosítva."
A lap továbbá ír arról is, hogy az angolok vereséget szenvedtek Indiában. „Az afganisztáni emir haderői megint átlépték a határt és betörtek Északindiába. Amint a Bagdadban megjelenő ’Sedaj Izlam’ közli 100,000 főnyi afgán lovas és indiai csapatok között elkeseredett harc volt, amelyben az angolok érzékeny vereséget szenvedtek."

1916. január 8.

„A Kárpátokba való nyomulás ábrándját most csak ötvenezer orosz fizette meg az életével vagy testi épségével. A hivatalos jelentés azzal végzi mai beszámolóját, hogy az oroszok veszteségei a besszarábiai határon és a Strypa mellett folyt ujévi harcokban megbizható becslések szerint legalább 50,000 emberre rugnak" – írja a Pesti Hírlap.
A román határ átlépése tilos, olvasható a lapban. „Az odesszai kormányzó tábornok rendeletben tudatja, hogy a besszarábiai lakossággal, hogy azt akire rábizonyitják, hogy megkisérelte rejtett uton a romániai határ átlépését, valamint azt is, aki megkönnyiti a Pruthon való átkelést, 3000 rubel pénzbirsággal és három havi börtönnel büntetik."

A Népszavában olvashatunk az Albániában dúló harcokról is. „bolgár csapatok megszállották Elbasszánt és két részre oszolva, részint a Skumbi mentén a Durazzó felé vivő uton haladnak, részint pedig Tirana ellen masiroznak. (…) Az olaszok nem forditottak kellő figyelmet a kettős veszedelemre és most már lehetetlenné van téve, hogy az Észak-Albániában operáló szerbek egyesülhessenek az olasz csapatokkal."
Lap ír arról is, hogy az olasz-német hadüzenet kérdése ismét foglalkoztatja az olasz nacionalista sajtót.

1916. január 9.

„Az oroszok újra heves támadásokat intéztek a keletgaliciai és a bukovinai hadállások ellen. Elkeseredett harcokat vivtak, az oroszok egyes helyeken behatoltak a szövetségesek árkaiba, de csakhamar kiverték őket. Körülbelül 1000 oroszt elfogtak" – írja a Népszava.
A lap ír az olasz harcszíntérről is. „Az olasz tüzérség különösen Tolmein környékét és a Doberdo-szakaszt ostromolja, de minden eredmény nélkül."
Egy érdekességet is olvashatunk a Népszavában. Berlinből és Münchenből az első balkáni vonat 1916. január 15-én fog indulni. Konstantinápolyból január 18-án. A vonatok a balkáni szolgálaton kívül az osztrák, német és magyar belső forgalmat is szolgálni fogják.

A Pesti Hírlap egyik hasábján olvashatunk egy orosz kritikát az olaszok hadműveleteiről. A Novoje Vremja katonai munkatársa azt írja, hogy egyelőre az olaszok egyetlen akciója sem hozott sikert. „A tiroli és isonzói harctér az olaszok részére rendkivül nehéz és megközelithetetlen és nem jogos az a remény, amely itt valamiféle gyorsan elérhető sikerre számit. Mindenesetre azonban ki kell jelenteni, hogy az olaszok hadműveletei mellékeseknek bizonyultak és semmiféle befolyást nem tudnak gyakorolni a háboru általános kimenetelére."

1916. január 10.

A Pesti Hírlapban olvashatjuk, hogy a törökök körülzárták Kutelamarát. Tízezer angol katona van az erdőben. Az Irak-frontról érkezett hirek szerint Kutulamarát a török csapatok körülzárták. (Ezt a várost a törökök rendezték be, és az angolok később erődítménnyé, kis várrá alakították át.)  „A quebeki egyházmegye valamennyi római katolikus plébánosa egyházi hatóságoktól azt a megbizást kapta, hogy a szószékről intézzenek felhivást a hivekhez, hogy lépjenek be a hadsereghez" – jelenti a Pesti Hírlap.

A Népszava érdekessége, hogy ezen a napon csak négy oldalban jelent meg. Megtudhatjuk, hogy „az olasz harctéren semmi ujság".
Háborog a Vezúv, és „Életuntak" címmel olvasható: „Schomit Ferencné 60 éves napszámosasszony a Rudolf-rakpartról a Dunába ugrott. A Dunagőzhajózási Társaság éjjeli őre észrevette, utánaevezett és kimentette."

(A sajtószemlét az Országos Széchényi Könyvtárban megtalálható korabeli napilapok átolvasásával Takács Vivien készítette.)