Diagnosztika és terápia radioaktív izotópokkal
Szöveg: Szűcs László | 2017. november 27. 6:50Nukleáris medicina. Az első hallásra kicsit futurisztikusnak tűnő kifejezés egy olyan szakterületet takar, ami a második világháborút követően jelent meg az orvostudományban és a mai napig dinamikusan fejlődik. Igaz ez a Honvédkórház Nukleáris Medicina Osztályára is.
Radioaktív izotópokkal végzett orvosi diagnosztikai, terápiás és kutatótevékenység – a definíció szerint ezt takarja a nukleáris medicina, amit a közvélemény gyakran összekever a képalkotó diagnosztikával. „Pedig a két szakterület lényege teljesen más, még akkor is, ha természetesen vannak közös vonásai" – mondja prof. dr. Szilvási István, a Honvédkórház Nukleáris Medicina Osztályának osztályvezető főorvosa (az Egészségügyi Szakmai Kollégium Nukleáris Medicina Tagozatának vezetője). Hozzáteszi: a szakterületet korábban izotópdiagnosztikának hívták, s ebben a névben benne volt, hogy radioaktív izotópokkal végeznek diagnosztikai tevékenységet. „Ez a fogalom még nem takarta a terápiás tevékenységet, így pontosabb a ma használt megnevezés, egyre inkább kiegészítve azzal, hogy molekuláris képalkotás és molekuláris alapú sugárterápia" – hangsúlyozza a főorvos, kitérve arra, hogy a nukleáris medicina megalkotójának a magyar Hevesy György tekinthető, aki elsőként alkalmazott radioizotópokat élő szervezetben. Ezért az úttörő munkájáért egyébként 1943-ban kémiai Nobel-díjat kapott.
Képalkotás és terápia
Persze felmerülhet a kérdés, hogy mit is jelent pontosan az izotóp kifejezés? Egy adott kémiai elem atomjai között különböző tömegszámúak lehetnek, magyarán más bennük a proton-neutron arány. Ezek az atomok az elem izotópjai. Az izotópok törekednek a megfelelő proton-neutron arány elérésére, ami magátalakuláshoz vezet, ez pedig sugárzással jár. Bár nem minden izotóp radioaktív, többségük ilyen, sugárzást bocsát ki magából, amely az orvostudomány számára is hasznos lehet.
Az osztályvezető főorvostól megtudjuk: ezeket a sugárzásokat lehet diagnosztikára, illetve terápiára használni. „Alapvetően kétfajta sugárzástípus létezik, az elektromágneses képalkotásra és diagnosztikára használható, míg a részecskesugárzás a terápiára alkalmas. Ritka az, hogy magát a radioaktív izotópot juttatjuk be a szervezetbe, általában radiogyógyszert, úgynevezett radiopharmacont kap a beteg akár diagnosztikai, akár terápiás céllal. A radiogyógyszer pedig nem más, mint radioaktív izotóppal megjelölt, szervfunkció-specifikus, szövetifunkció-specifikus vagy molekulárisfunkció-specifikus vegyület" – magyarázza dr. Szilvási István, hozzátéve: a radiológiai képalkotás és az izotópos képalkotás közti egyik legnagyobb különbség pont az, hogy utóbbi során a szervezetbe bejuttatott izotóp kiáramló sugárzását érzékeli a képalkotó berendezés. Ez használható fel – alkalmas berendezésekkel – a különböző funkciók vizsgálatára.
Ugyanez a különbség megfigyelhető a terápia során is: amíg a klasszikus sugárterápia során külső forrással pusztítják el a megcélzott kóros szövetet, addig a radioizotópos terápia lényege, hogy a szervezetbe bejuttatott radioaktív anyag az adott szervben dúsulva célzottan, belülről fejti ki hatását. „Az orvoslásban mesterséges radioaktív izotópokat használunk – amelyek a kelleténél több protont vagy több neutront tartalmaznak -, ezekkel jelezzük meg az orvosi gyakorlatban alkalmazott radiogyógyszereket" – mondja dr. Szilvási István.
Előnyök és hátrányok
Megtudjuk: a sugárzó izotópok a diagnosztika tekintetében két nagy csoportba sorolhatók. A pozitronsugárzó izotópokat úgynevezett PET-berendezésekkel lehet detektálni, a gammasugárzó izotópokat pedig gammakamerával. A korszerű gammakamerák rétegfelvételek készítésére is alkalmasak, ezeket nevezik SPECT-nek. „Sokszor felmerül a kérdés, hogy mennyire veszélyesek ezek a vizsgálatok? Hiszen a radioaktív izotópokról mindenkinek Hirosima, Nagaszaki, Csernobil vagy Fukusima jut eszébe. Természetesen arra kell törekednünk, hogy ha indokolt a vizsgálat, a beteg annyi sugárzást kapjon, amennyire szükség van, és annál többet ne. Akkora mennyiséget kell bejuttatnunk egy szervezetbe, amivel egy vizsgálat még elvégezhető. Ez a sugárterhelési szint azonban általában nem haladja meg a CT-vizsgálatok során tapasztalható sugárterhelést, azaz jóval az egészségügyi határérték alatt van" – mondja a főorvos, hozzátéve: megfelelő sugárvédelmi szabályok betartásával nemcsak a betegek, hanem az egészségügyi személyzet is teljes biztonságban van egy-egy diagnosztikai eljárás vagy terápia alatt.
„A nukleáris medicina számos előnnyel bír a hagyományos, döntően anatómiai-morfológiai adatokat nyújtó képalkotással és diagnosztikával szemben. Az egyik ilyen a személyre szóló terápia, hiszen a radiogyógyszerekkel pontosan azokat a funkciókat vizsgáljuk, azokat a folyamatokat elemezzük, amelyeknek a kezelésére van szükség. Ennek is köszönhető, hogy a nukleáris medicina jelenleg nagyon gyorsan fejlődő tudományág" – húzza alá dr. Szilvási István, akitől megtudjuk azt is, hogy természetesen hátrányai is vannak a radioaktív izotópokat alkalmazó tudományágnak a hagyományos képalkotó diagnosztikával szemben. A PET-módszer – amit egyébként a nukleáris diagnosztika „vezérhajójának" nevez – geometriai felbontóképessége ugyanis rosszabb, mint a CT-, MR-készülékeké. De ma már vannak olyan berendezések, amelyek ezeket a módszereket egyesítik a nukleáris medicina vizsgálómódszereivel. Napjainkban nagyon komolyan fejlesztik ezt az eljárást.
Gyógyítás és oktatás
A Honvédkórház Nukleáris Medicina Osztálya Magyarország legszélesebb spektrumú izotópdiagnosztikai osztálya, egyelőre azonban sajnos a PET-vizsgálatok kivételével – hangsúlyozza a főorvos, aki büszke arra, hogy kollégái a gyógyító tevékenység mellett a szakemberek oktatásából és a tudományos munkából is kiveszik a részüket. A hat szakorvos mellett kilenc szakasszisztens, ezen kívül radiovegyész, fizikus is dolgozik az osztályon, ők is valamennyien szakmájuk magas fokú művelői.
Néhány különleges módszert Magyarországon – a négy egyetem mellett – csak a Honvédkórház végez. Az osztály egyik erőssége a gyermekgyógyászati nukleáris medicina, amely országos szinten is kiemelkedő.
„Ami a berendezéseinket illeti, a magyar műszerpark általános állapotához hasonlóan a mi eszközeinknek is szükségük lenne a fejlesztésekre, de hangsúlyozni kell, hogy ezekkel is teljes mértékig el tudjuk látni jelenlegi feladatainkat" – mondja dr. Szilvási István, hozzátéve: a közeli terveik között szerepel – az Egészséges Budapestért Program részeként – egy PET-CT berendezés beszerzése.
Fotó: a szerző felvételei