Elite Challenge, avagy a pokol öt napja

Mi késztet egy tartalékos katonát arra, hogy részt vegyen Magyarország egyik legkeményebb kiképzésén?

Minden katona szeretné kipróbálni magát egy speciális kiképzésen, azonban esetemben volt egy másik motiváló tényező is. Éppen száz éve annak, hogy 1916-ban a székely felmenőim harcoltak az erdélyi hadszíntéren, így elsősorban az ő tiszteletükre vettem részt a képzésen. Emellett idén lesz a 20. házassági évfordulóm, ami további pluszt adott.
Ha belegondolok abba, hogy az első világháborúban a dédszüleink sok esetben teljes menetfelszerelésben, 50 kilométeres gyaloglás után értek a frontra, ahol azonnal harcoltak is, nem győzök álmélkodni a fizikai és szellemi teljesítőképességükön.

Hogyan készült a kiképzésre?

Mindenekelőtt szeretném megköszönni a feleségemnek, aki a munka és család mellett elnézte, hogy az edzések miatt sokszor napokra eltűnök és azt is hagyta, hogy erősítésként a hátamon cipelgessem. Emellett köszönettel tartozom gyerekkori barátomnak, Lendvai Lászlónak, valamint két korábbi kiképzőmnek, az MH Altiszti Akadémia két katonájának, Füstös Gábor főtörzsőrmesternek és Szilágyi István törzsőrmesternek, akik segítséget nyújtottak a felkészülésemben. Aminek alapját a Koltai Arnold nyugállományú alezredes által készített ütemterv jelentette, de emellett rendszeresen jártam súlyemelésre, crossfit-re és terepfutásra. Mindez összességében majdnem egy év felkészülési időt jelentett. Nagyon fontos volt a hát és felsőtest megerősítése, hiszen a 25 kilogrammos hátizsák és a 4 kilós gépkarabély cipelése nem egyszerű feladat.

Az alvásmegvonás napi két óra alvást jelentett, erre nem igazán lehetett felkészülni, ezt csak fejben lehet legyőzni, de azért a bevonulás előtti hétvégét alvással töltöttem.

Hogyan lehet bekerülni a kiképzésre?

A felvételire orvosi igazolást kellett vinni, de még a helyszínen is mindenkit megvizsgáltak. A felvételin – amely megegyezik a rohamlövész képzés felvételi követelményeivel – meghatározott időre, meghatározott mennyiségű fekvőtámaszt, felülést, húzódzkodást és futást kellett teljesíteni. Mindezt még kötelékfutás és gyakorlóruhás úszás is követte. Csak az indulhatott neki a kihívásnak, aki ezeket a követelményeket teljesítette.

Hogyan zajlott a kiképzés?

Csak néhány apróságot elevenítenék fel. Például mindennap esett az eső, így sokszor csak úgy tudtunk felmelegedni, ha összebújtunk. 83 kilósan vonultam be és 77 kilósan szereltem le. Az 50 kilométeres menetgyakorlatot 10 óra 46 perc alatt harmadikként teljesítettem, de a vizes bakancs miatt a talpamon egy hatalmas vízhólyag alakult ki, amit az orvosnak kellett ellátni. Ez gondolom, mindent elmond…

Milyenek voltak a kiképzők?

Nagy tapasztalattal rendelkeztek és hihetetlen pedagógiai érzékkel tudták kezelni a legkülönbözőbb helyzeteket. Kihozták a végleteket az emberből, így a saját bőrömön tapasztaltam, hogy milyen erőkifejtésre képes az ember az után, amikor azt hiszi, már nincs tovább. Megtanítottak minket figyelni egymásra, csapatként együtt dolgozni, tisztelni és becsülni egymást. Megtanítottak minket nappal és éjszaka tájékozódni és ezek mellett még egy sor speciális képességre is.

Csodálatos érzés volt, melyet elmondani nem, csak átérezni lehet. Nagyon felemelő érzés volt, hogy bajtársi üdvözlettel köszöntöttük egymást. Sohasem fogom elfelejteni a bajtársak segítségét a kiképzés alatt, mely átsegített a legnehezebb helyzetekben is. Hihetetlenül erősek mind fejben, mind testben!

Fotó: elitechallenge.hu