Idén is folytatódik Zrínyi-Újvár feltárása
Szöveg: Antal Ferenc | 2017. június 12. 6:44353 esztendővel ezelőtt, 1664 júniusában többheti ostrom után a török fegyveresektől elesett Zrínyi-Újvár. A Zrínyi Miklós horvát bán, költő és hadvezér által 1661-ben felépített erősség a Somogy megyei Őrtilos és Belezna között a horvátországi és a déli osztrák tartományok védelmét látta el. Az ostromot követően a török a várat felrobbantotta, pontos helyét évszázadokig rejtély övezte. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) és jogutódja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanáraiból és öntevékeny hallgatóiból álló kis csapat évek óta folytat feltáró ásatási munkálatokat a területén. Prof. dr. Padányi József mérnök vezérőrnaggyal, az NKE tudományos rektorhelyettesével, a kutatás egyik vezetőjével beszélgettünk.
Több mint 10 éve kezdtük ezt a munkát, amelyben nyilván szerepet játszik a kutatócsoport hadtörténelem iránti szeretete. A kutatásokban a korábbi Zrínyi-egyetem illetve a mostani Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói, kutatói vesznek részt, kiegészülve néhány olyan szakemberrel, akik ezen a területen otthonosan mozognak. A helyszínre minden évben egy hét tábort szervezünk, július utolsó hetében, ezen mindig vannak hallgatóink. Azt mindenképpen el kell mondani, hogy hadirégészetről beszélünk, tehát nem ásunk a saját fejünk után, hanem régész szakember felügyeletével végezzük a munkát.
Miért pont Zrínyi-Újvár?
Úgy is mondhatnám, a nevében a sorsa. A költő-hadvezér Zrínyi Miklós építette ezt a várat az 1660-as években. Nekünk, hadtudósoknak alapvető kötelességünk, hogy Zrínyi Miklósnak ezt az egyetlen Magyarország területén található objektumát kutassuk, feltárjuk, illetve minél többet megtudjunk róla. Ezzel is népszerűsítve a költő és hadtudós emlékét és bemutatva a zsenijét, hogy mikre volt képes azokban az időkben.
Az ostrom végén a várat felrobbantották a törökök, hogyan sikerült a nyomára bukkanni?
Azt a tényt, hogy a vár ott van, Vándor László régész már sok évvel ezelőtt írásban publikálta. A probléma az volt, hogy sejtésen kívül tárgyi leletek nem támasztották alá ezt a közlést. A tevékenységünk tehát arra irányult, hogy karöltve Vándor László és Költő László régészekkel, leletekkel bizonyítsuk azt, hogy ez valóban Zrínyi-Újvár. A megtalált leletek egyértelműen 1664-ből származnak, hiszen akkor zajlott le az ostrom. Az intenzív leletmennyiség, az ágyúgolyók, a több száz muskétagolyó egyértelműen utalt arra, hogy valóban nagy küzdelem folyt, valóban sok ezer ember harcolt, következésképp, ez Zrínyi-Újvár. Ettől kezdve felgyorsultak az események, régészeti támogatással megkezdődtek az ásatások, megtaláltuk a falat, majd a műszerekkel megtaláltuk a kutat is, amely a vízellátáson túl különös jelentőséggel bírt.
Milyen módszerekkel dolgoznak?
A hadirégészet számos eszközét használjuk. Tanulmányozzuk és feldolgozzuk az idevonatkozó irodalmat, levéltárba járunk, a környéken az emlékek összegyűjtésével foglalkozunk. De ami az igazi áttörést hozza, az a műszeres kutatás. Kutatjuk Zrínyi-Újvárat a levegőből, úgynevezett LIDAR légi lézer szkenneléssel, kutatjuk a várat a talajon, és a föld alatt fémkereső műszerekkel. Ha például találunk egy muskétagolyót a fémkeresővel, annak rögzítjük a helyét, a lelettérképen felrajzoljuk, ezután összevetjük az adatokat, és ebből rajzolódik ki gyönyörűen az ostrom képe.
Miért volt ilyen mértékű a pusztítás? Ez lehetett a török válasz arra, hogy Zrínyiék a téli hadjárat alkalmával Szulejmán szigetvári síremlékének tetejéről elhoztak egy zászlót?
A törököknek stratégiai problémájuk volt a várral, nem pedig érzelmi. Zrínyi-Újvárral nem az volt baj, hogy a téli hadjáratban Zrínyi elfoglalta Szulejmán türbéjét, hanem az, hogy a vár török hódoltsági területre épült és az, hogy Kanizsa, az egyik legfontosabb török végvár utánpótlását veszélyeztette. A sikeres 1664 évi téli hadjárat is Zrínyi-Újvártól indult, a támadó erők ott összpontosultak.
Esterházy Pál leírásában szerepel, hogy a hódítók a megölt magyar védőket a vár kútjába dobták. Ez nem lehetett a bosszú része?
A leírás igaz, de ez nem bosszú, hanem inkább egészségügyi előrelátás. Június van, amikor gyorsan bomlanak a holttestek, és meg kellett akadályozni egy esetleges járvány kitörését. Nyilván egyszerűbb volt egy meglévő lyukba dobálni a halottakat, mint újakat ásni. Ami nagyon érdekes, hogy a régészkollégák az idei feltárás során a kútban kevés emberi maradványt találtak.
Nemrég jelentős leletegyüttes – sisak, szablya és fokos, valamint emberi csont – került elő innen. Továbbá sikerült épségben felhozni az eredetileg a kúthoz tartozott itatóvályút is.
Mi a következő lépés?
A kutat jó lenne olyan állapotba hozni, hogy bemutatható legyen, ez pénz kérdése. Mi nagyon szeretnénk a nyáron folytatni a vár falának a feltárását, amelyből eddig három-négy métert találtunk meg. Ez egy cölöpvár volt, az eddig feltárt cölöplyukak gyönyörűen megmutatták, hogy volt megszerkesztve a cölöpsor, ami mögé bedöngölték a földet. Ettől várunk új és izgalmas eredményeket!
Önnek van az ostromhoz köthető kedvenc lelete?
Nézőpont kérdése, kinek mit jelent az izgalmas vagy kedvenc lelet. Nekem például izgalmas egy ostrom leletein keresztül rekonstruálni az események menetét, a régészeknek pedig érdekes lehet egy kút, amelyből korabeli tárgyi emlékek kerülnek elő. Azt gondolom, hogy Zrínyi-Újvárnál minden egyes adalék, ami előkerül és hozzájárul a történet kibontásához, az rendkívül izgalmas. Egy biztos: ha muskétagolyókat találunk, attól mindig emelkedik az ember adrenalinszintje.
Fotó: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
