Kellő hangsúly a stratégiai tervezésen
Szöveg: Kovács Dániel | 2013. július 9. 16:54Értekezletünk célja, hogy áttekintsük, mit értünk el a projekt elindítása óta eltelt fél évben, levonhassuk a tizenegy alprojektre érvényes általános következtetéseket, hogy hová kell nagyobb figyelmet szentelnünk ahhoz, hogy a magunk elé kitűzött célokat elérjük és az esetleges lemaradásokat behozzuk – mondta Siklósi Péter július 8-án Budapesten.
A „Hatásvizsgálatok és a kormányzati stratégiai irányítás rendszere egyes ágazati dokumentumainak elkészítése, valamint alkalmazási gyakorlatának támogatása a Honvédelmi Minisztériumban" elnevezésű projekt általános célja, hogy a minisztériumi tisztviselők és katonák számára elősegítse a stratégiai tervezésre és a hatásvizsgálatok elvégzésére vonatkozó új jogi környezet gyakorlati alkalmazását – utalt az elmúlt hónapok munkájára Siklósi Péter. Kiemelte, a tárcánál nem maga a stratégiai tervezés jelentett újdonságot. A Kormányzati Stratégiai Irányítási Rendszert szabályozó kormányrendelet (KSIR rendelet) megalkotása során kiderült, hogy a tárcák között éppen a Honvédelmi Minisztérium az egyik intézmény, amely kellő hangsúlyt helyez a stratégiai tervezésre, és nincsenek elmaradásai ezen a téren.
Az említett rendelettel a stratégiai tervezés okmányai, folyamata lett egységesebb, hatékonyabb.
A projekt megvalósításának, a projektben részt vevők munkájának eredményeként összeállítják a KSIR rendeletben előírt tartalmi és formai követelményeknek megfelelő egyes stratégiai dokumentumokat (a HM intézményi munkatervét, a szakpolitikai stratégiát), a tervezéshez szükséges tervezési módszertani kézikönyvet, valamint végrehajtják a 2012 decemberében elfogadott Nemzeti Katonai Stratégia implementációját.
A helyettes államtitkár értékelő beszédében elmondta: a Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények őrzésével és védelmével, a hadisírgondozással, a gépjármű-felelősségbiztosítással, a külföldi fegyveres erők tagjainak jogállásával, a honvédelmi beszerzések különös szabályaival, a jogi képviselettel, a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszerrel, illetve az Önkéntes Tartalékos Rendszer munkáltatói kompenzációjával kapcsolatos hatásvizsgálatok mind-mind színesítik a projektet, hasznos útmutatóul szolgálva az adott szakterületen dolgozó állománynak.
Az értekezleten szó esett az egyes alprojektek eddigi tevékenységéről, eredményeiről. Elhangzott, az 1. alprojekt egy hosszú távon fenntartható módszer kialakítását kapta feladatul, amely biztosítja, hogy a terv mindenki által használt információforrássá váljon. Az elmúlt fél évben olyan tanulmányok láttak napvilágot, mint „A 2013. évi Intézményi Munkaterv tartalmának, adatstruktúrájának, tervdimenzióinak, külső kapcsolódási pontjainak vizsgálata", „Az intézményi munkaterv mérési és rendszerszervezési összefüggései", vagy „A tervezési rendszer tapasztalatai", melyekben részletesen beszámolnak az elemzésekből leszűrt tanulságokról.
A 3. alprojekt a Nemzeti Katonai Stratégiához (NKS) kapcsolódóan kettős célt tűzött ki maga elé: egyrészt az NKS megismertetését, másrészt az NKS értelmezését segítő tanulmányok, elemzések és egy kézikönyv elkészítését. A társadalommal történő megismertetést szolgálja a kommunikációs stratégia kidolgozása, az NKS angol nyelvre fordítása és megjelentetése angol és magyar nyelven, valamint az NKS-t bemutató cikkek publikálása.
A projekt további nyolc alprojektje egyes jogszabályok utólagos hatásvizsgálatát tűzte ki célul, amelyek hosszabb távon is hasznosítható módszertani eredményekkel kecsegtetnek a minőségi jogalkotás és a szakmai kidolgozómunka során.
A konferencia alkalmat adott arra is, hogy a projekt vezetése megköszönje az eddig végzett munkát. Az értékelés során elhangzott: mind a tizenegy alprojekt kiválóan teljesít, magas színvonalú, részletes, jól kidolgozott szakmai anyagokat készít elő. Mindemellett a projektmenedzser kiemelte azt is, hogy a tervezett ütemezés és a kidolgozómunka szakmai színvonalának fenntartása alapvető jelentőségű.
Szükség is van a kiváló munkára, hiszen az ÁROP 1.1.19. projekt munkáját nemcsak a projektet támogató Európai Unió, illetve a közreműködő szervezetek ellenőrzik, hanem a tárca állami vezetői is eredményeket várnak el.
Fotó: Rácz Tünde
