Ki kell alakítani a drónok használatának törvényi hátterét

Szöveg: Nyulas Szabolcs | 2014. október 29. 17:19

Ma már néhány tízezernyi forintért lehet kamera hordozására is alkalmas pilóta nélküli repülőgépeket, drónokat és egyéb eszközöket vásárolni, a katonai felhasználás terén pedig még nagyobb a fejlődés, ezért nagyon fontos, hogy mielőbb kialakítsák a megfelelő törvényi hátteret – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter október 29-én, szerdán, Budapesten, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban tartott nemzetközi konferencián.

A miniszter a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) által szervezett V4 UAS Nemzetközi Konferencia 2014 elnevezésű rendezvényen azt mondta: ezek az eszközök semmivel sem pótolható előnyt jelentenek a hadseregek számára a szakasz harcát segítő, néhány tíz centiméteres „apróságoktól" a komoly bombaterheket hordozó, célzott csapásokra képes óriásokig. „Elmondhatjuk, hogy a fejlődés fő csapásiránya ma is a katonai alkalmazás: egyes felmérések szerint a pilóta nélküli eszközök 80 százalékát még mindig a katonák irányítják ma a világban" – emelte ki.

A miniszter szavai szerint a konferencia elvégzendő feladata hatalmas, jelentősége pedig óriási: meg kell válaszolni például a doktrinális kérdéseket, meg kell találni a terület alkalmazási helyeit a fegyveres erőkön belül, ki kell építeni a megfelelő törvényi szabályozást, amely garantálja az emberek biztonságát és a személyiségi jogok védelmét. „Ugyanakkor olyan szabályozásra van szükségünk, amely nem gátja, hanem segítője a további fejlődésnek" – hangsúlyozta Hende Csaba.

A tárcavezető felidézte, hogy a honvédség a 2013-as nagy dunai árvíznél vagy az afganisztáni missziók során számtalan alkalommal használta sikeresen a drónokat, amelyeknek néha döntő szerep jutott. Hozzátette, hogy a pilóta nélküli repülőgépekkel kapcsolatban felmerülő problémákról pedig beszélni kell, annál is inkább, mert mindez a V4-es harccsoportban történő közös munkát is érintheti.

Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke a pilóta nélküli repülőgépek szabályozásával kapcsolatban megjegyezte, hogy a katonai felhasználást – amely alapos, minden területre kiterjedő fejlesztés eredménye – kell kiindulásnak venni, amikor a civil alkalmazás szabályait megvitatják. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió is a hiányzó jogszabályi környezet megalkotásán gondolkodik, ezért Magyarország célja, hogy – a Visegrádi Négyek országaival összefogva – közös álláspontot képviseljen az európai szervezetekben.

A konferenciát követő sajtótájékoztatón Móró Lajos, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy van jövője a magyar robotrepülőgépek kutatásának, fejlesztésének és gyártásának. Hozzáfűzte: az általa vezetett cég 2007 óta felhalmozott tapasztalata alapján a merevszárnyú gépek fejlesztésével foglalkozik, pontosabban felderítő- , illetve a honvédség különböző szervezeteinek igényei alapján készített, úgynevezett célgépeket gyártanak. A jövőre vonatkozó terveikről annyit közölt: könnyen átalakítható, vagyis modulokból álló gépeket készítenének, amelyek több célra is felhasználhatók.