Klaviatúra-kalózok (3.) – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Az internetes kommunikáció kezdetén, a Web 1.0 korában az információ áramlásának legfőbb jellemzője az egyirányúság volt. A tartalom előállítója közölt valamit, a befogadó pedig elolvasta, megnézte, meghallgatta anélkül, hogy befolyásolni vagy véleményezni tudta volna azt. A csendes állóvizet aztán a Web 2.0 forradalma korbácsolta fel, s az internet tengere azóta is viharosan tombol. A Web 2.0 megszüntette az egyirányú kommunikációt. A felhasználó maga is a tartalom előállítójává vált. Fórumok, kommentrendszerek, linkmegosztó site-ok, feltöltő oldalak tömkelege segített abban, hogy a befogadó ne csak olvasson, de véleményezzen, vitázzon, saját tartalmakat töltsön fel a világhálóra. Ezt a folyamatot koronázta meg a közösségi oldalak villámgyors fejlődése. A Twitter, a YouTube, a Tumblr és társai mellett elképesztő sebességgel foglalta el a trónt a Facebook, amelynek mára mintegy másfél milliárd felhasználója van világszerte.

A Facebookban rejlő lehetőségeket hamarosan a gazdasági világ is észrevette. A legnagyobb multiktól a legkisebb kereskedésekig minden szereplője használja a felületet, amely – rendszerének lényegéből adódóan – a hatékonyság tekintetében köröket ver minden más PR- vagy marketing webes megoldásra.

(További részletek a Magyar Honvéd magazin május 15-én, pénteken megjelenő számában!)