Köszönet a segítségért

Szöveg: Galambos Sándor | 2018. november 17. 13:31

Köröm, Kesznyéten, Girincs polgármesterei és a térség országgyűlési képviselője személyesen köszönték meg az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred katonáinak több mint két hónapos munkáját, azt a segítséget, amit a kesznyéteni vasbeton híd felújítása idejére felépített pontonhíd üzemeltetése jelentett a környező községek lakóinak mindennapi közlekedésében.

Hetvenhárom napig biztosította a közúti forgalmat a szentesi műszaki katonák által épített, közel negyvenöt méter hosszú, öt folyami és két parti hídkompból álló pontonhíd Köröm községnél, a Sajó felett. A kesznyéteni – több mint ötvenéves, eredetileg tizenhat tonna teherbírásra tervezett – vasbeton híd felújítása ugyanis halaszthatatlanná vált. A híd lezárása azonban mintegy tizenötezer, naponta Tiszaújvárosba dolgozni és tanulni járó környékbeli lakost kényszerített volna hatalmas kerülőutakra, a családi költségvetést nagyon érzékenyen érintő pluszkiadásokra. Az ideiglenes átkelő megépítését, az érintett községek polgármestereinek kérésére Koncz Ferenc kezdeményezte.

A térség országgyűlési képviselőjétől megtudtuk: ifjúkori tapasztalataira alapozva fordult a honvédséghez segítségért. Az egyetemi tanulmányai előtt ugyanis tizenegy hónapot szolgált előfelvételis katonaként Szegeden, az ottani műszaki alakulatnál. Látta, hogy milyen gyorsan készíthető egy nagy teherbírású, megbízható híd – éppen olyan, amilyen a Sajóra kellene.

Koncz Ferenc kérését a Honvédelmi Minisztérium is támogatta, az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred szakemberei pedig elkezdték felkutatni a vasbeton híd kiváltására szolgáló pontonhíd legalkalmasabb helyét. Antal László ezredes, az alakulat parancsnoka elmondta: az első felmérések alapján a girincsi kompátkelőre tervezték megépíteni. A helyi Volán-társaság képviselői azonban jelezték, hogy az átkelő le- és feljárója olyan meredek, hogy a csuklós buszok nem fogják tudni használni. Ezért kellett a pontont a Köröm melletti, lényegesen lankásabb kompátkelőre telepíteni. Itt viszont a Sajó alacsony vízállása jelentett kihívást, mivel az úszóhíd nagyon lesüllyedt. Ennek következtében pedig úgynevezett negatív törés alakult ki a híd és a part között két oldalon, ami az alacsonyabb felépítésű járművek áthaladását akadályozta volna.

A közútkezelő szakembereitől kértek és kaptak segítséget. Az egyenetlenséget több méter hosszan, felmart aszfalt leterítésével szüntették meg. A pontonhidat 12 órás szolgálatban tizenöt katona üzemeltette a nap huszonnégy órájában. Közülük ketten egészségügyiek voltak, négyen pedig készenléti búvár feladatot láttak el. A szentesi ezredtől összesen kilencvenkilencen vettek részt az átkelő forgalom folyamatos biztosításában. Hetvenhárom nap alatt összesen több mint 103 ezer jármű haladt át a hídon – voltak köztük bálázók, 40 tonnás kamionok, csuklós buszok is. A híd üzemeltetése során sem technikai meghibásodás, sem baleset nem történt. Ilyen jellegű, a polgári lakosság napi közlekedését segítő hidat a szentesi műszaki katonák még sosem építettek, csupán hasonló feladatot hajtottak végre 2003 márciusában, hazánk Európai Unióhoz történt csatlakozásához kapcsolódva. Akkor a Parlamenttel szemben építették meg az Európa Hídra keresztelt, az eseménynek megfelelően feldíszített pontonhidat, de azon kizárólag gyalogosok közlekedhettek.

Az ideiglenes átkelőt november 16-án bontották el az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred katonái. A nap végén pedig a hídhoz legközelebb fekvő települések polgármesterei, Baráth László (Girincs), Kecső Imre (Kesznyéten) és Tóth Tibor (Köröm) egy vacsorameghívással személyesen köszönték meg a segítséget. Koncz Ferenc országgyűlési képviselő a feladatban részt vett mind a kilencvenkilenc szentesi katonának köszönetképpen egy-egy ajándékcsomagot adott át.