Magyarország a NATO aktív és megbízható tagja

A honvédelmi miniszterrel és a vezérkarfőnökkel folytatott megbeszéléseit követően a honvedelem.hu-nak Pavel vezérezredes úgy fogalmazott: aktuális biztonságpolitikai kérdésekről egyeztettek a találkozó során. Mint mondta, Magyarország a szövetség aktív és megbízható partnere, amely minden a migrációs válság jelentette hazai leterheltség ellenére is szilárdan kitart NATO-vállalásai mellett, legyen szó akár az afganisztáni és balkáni missziós jelenlétről, akár a közös vagy nemzeti szinten végrehajtott gyakorlatokról. A NATO Készenléti Akciótervének végrehajtásában szintén számítani lehetett hazánkra, hiszen Magyarország az elsők között fogadta be a NATO integrációs elemet, és többek között részt vesz például a baltikumi légtér-rendészeti feladatokban is.

Mint a vezérezredes elmondta, részletes tájékoztatást kapott a honvédelmi minisztertől a magyarországi határvédelmi intézkedésekről. Ugyan a hatezer katona határvédelmi feladatokban való részvétele kihat a honvédség mindennapjaira, Simicskó István biztosította: hazánk minden szövetségi kötelezettségét teljesíti majd a továbbiakban is. Pavel vezérezredes úgy fogalmazott: a tárgyalások során teljesebb képet kapott a hazai intézkedések hátteréről, amelyeket így a többi tagállamnak is alaposabban tud majd bemutatni. Mint kérdésre válaszolva elmondta, a NATO a migrációs válság vonatkozásában az Európai Unió felkérésére erősítette jelenlétét a Földközi-tengeren, ám a felmerült súlyos problémák elsősorban uniós, illetve nemzeti hatáskörben rendezendők. A krízist, meglátása szerint – a tüneti kezelés mellett – helyi szinten, a válsággócokban, a helyi rendőri és katonai erők, a partiőrségek megerősítésével, fejlesztésével, a közel-keleti és észak-afrikai instabilitás felszámolásával lehet rendezni.

Szintén szó esett a megbeszéléseken a NATO és az Európai Unió kapcsolatairól a nemrég megtartott pozsonyi csúcstalálkozó fényében. Egyetértettek abban, hogy Európának nagyobb hangsúlyt kell fektetnie saját biztonságára, ennek hatékonyságát pedig mindenképpen a NATO-val szoros együttműködésben kell növelni, hiszen párhuzamos vagy egymással versengő képességek kialakítására nincs szükség. Kérdésünkre a vezérezredes elmondta: az európai NATO-tagállamok védelmi költségvetéseinek növelése tekintetében pozitív trendek tapasztalhatók az utóbbi időszakban, az irány már jó, azonban még mindig hosszú út áll az országok előtt ezen a téren. Mint mondta, nem is elsősorban a statisztikák, a GDP-arányos százalékok lényegesek itt, hanem az, hogy valós képességerősítésről legyen szó az egyes tagállamok esetében a hiányok pontos beazonosításával, ezek pótlásával, a képességek NATO-rendszerbe illesztésével.

Érdeklődésünkre Petr Pavel elmondta: a szövetségnek nincsenek forgatókönyvei az amerikai elnökválasztással kapcsolatban, és amennyiben az eredmény változásokat hoz majd a szövetség életébe, a NATO alkalmazkodni fog ezekhez. Mint hozzátette, a republikánus jelölt Donald Trumpnak a szövetséggel és annak jövőjével kapcsolatos kijelentései szintén egyfajta ébresztőként hatnak: a tagállamoknak ismét tudatosítaniuk kell magukban, hogy nem alapozhatják biztonságukat kizárólag az Egyesült Államok képességeire, hiába az amerikai a szövetség legütőképesebb és legnagyobb katonai ereje. Jövőre egyébként Franciaországban és Németországban is választások lesznek, amelyek jelentősége szintén kiemelt fontosságú – mutatott rá.

Egy esetleges egységes európai haderő jövőbeli felállítását illetően a vezérezredes azt mondta: meglátása szerint ettől jelenleg még elég messze vagyunk, egyelőre nehéz elképzelni, hogy valamennyi tagállam hajlandó lenne uniós hatáskörbe utalni a védelempolitikát. Gyors reagálású uniós erők pedig már most is léteznek az EU-harccsoportok képében, ezeket azonban a közösség eddig még egyszer sem alkalmazta éles helyzetben. Petr Pavel úgy vélekedett: inkább a létező képességek erősítése, felhasználhatóságuk erősítése jelentheti a gyors megoldást egy nagyobb uniós haderő létrehozása helyett.

Fotó: Dévényi Veronika
Címlapfotó: nato.int