Minőségileg új katonai jelenlét

Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete tartott előadást a Magyar Atlanti Tanács teadélutánján kedd délután. A témát természetesen Lengyelország felkészülése adta a NATO júliusi varsói csúcstalálkozójára, amelyet a nagykövet az év egyik legfontosabb eseményeként értékelt: mint fogalmazott, hazája még sosem adott otthont ennyire fontos nemzetközi eseménynek, és mindent megtesz a sikeres lebonyolítás érdekében.

Roman Kowalski előadásában lengyel perspektívából ismertette a csúccsal kapcsolatos várakozásokat. Mint fogalmazott, Lengyelország számára a jelen helyzetben különösen fontos a NATO egysége és szolidaritása: tökéletesen megértik a délről érkező fenyegetés súlyát, és a Törökország biztonságával kapcsolatos intézkedések is elengedhetetlenek, ám Varsó számára jelenleg mégis az az elsődleges, hogy milyen döntések születnek a csúcson a keleti biztonsági aggodalmak miatt. Ennek érdekében Lengyelország a NATO stratégiájának további előmozdításában érdekelt: a szövetségnek garantálnia kell, hogy védelmet tud nyújtani tagállamai számára, és a walesi csúcson született döntések implementálása ehhez bizonyosan nem lesz elegendő. A partneri együttműködést mindenképpen erősíteni kell, emellett pedig a tagországok védelmi költségvetéseit is növelni kell – szögezte le Roman Kowalski, aki szerint a walesi csúcs óta is rengeteg változás történt, és ezeket szintén meg kell tárgyalni a csúcson. Ukrajna további destabilizálása, az A2/AD rendszerek orosz fejlesztése, illetve a szíriai orosz intervenció egyaránt ide tartozik: a katonai képességek tekintetében is stratégiai gondolkodásra van szükség.

A nagykövet elmondta: a lengyel álláspont szerint a NATO-nak minőségileg új katonai jelenlétet kell biztosítania keleti határain, a szövetségesek széles körű bevonásával. Reális katonai képességekkel rendelkező erőkkel kell biztosítani a szövetségesek védelmét és az elrettentést – szögezte le Roman Kowalski, aki szerint a gyakorlatok és a hadianyagok elhelyezése helyett nagyobb létszámú, reális harcértékű katonai jelenlétre van szükség a keleti régióban. Mint hozzátette, Lengyelország immáron azon kevés NATO-tagállam sorát gyarapítja, amelyek GDP-arányosan az elvárt 2 százalékos szint fölött költenek a védelmi kiadásokra, a haderő immáron több mint 120 ezer főt számlál, és a lengyel hadiipar is komoly fejlődésnek indult az utóbbi években. Emellett tavaly ősszel megkezdték Oroszország politikájának átfogó elemzését, feltérképezését. „A NATO és Oroszország együttműködési kereteit nem a kívánatos helyzethez, hanem a valósághoz képest kell újradefiniálni" – jelentette ki a nagykövet, aki szerint a gesztusokkal szemben az adaptációs lépéseknek kell hangsúlyt kapniuk.

Lengyelország álláspontja szerint a szövetségnek továbbra is fent kell tartania a nyitott kapuk politikáját, fokoznia kell az együttműködést Svédországgal és Finnországgal. illetve erősíteni kell a közel-keleti és észak-afrikai partnerek védelmi képességeit. „Harmadik országok nem élhetnek vétóval a bővítéssel szemben" – jelentette ki Roman Kowalski, aki szerint a lengyel kezdeményezések elfogadása több tagállamon áll vagy bukik: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada rendszerint támogatni szokta elgondolásaikat, Németország és Franciaország azonban hagyományosan nagyon óvatos ezekben a kérdésekben.

Roman Kowalski hangsúlyozta: noha Lengyelország és Magyarország nem feltétlenül lát mindent ugyanúgy, a lengyel törekvéseket a visegrádi partnerországok mindig támogatni szokták, és ez Varsónak igen sokat jelent. A V4-es együttműködés további erősítése mellett a biztonság- és védelempolitika területén Lengyelország fokozná a visegrádiak kooperációját Romániával, a balti államokkal, illetve Horvátországgal és Szlovéniával is.

Fotó: Tóth László