NATO-ellenőrzéssel kezdődött a felkészülés

A kontingens „magját" adó MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka, dr. Böröndi Gábor dandártábornok elégedett a katonák felkészültségével. „Ilyen feladatot korábban még sosem hajtottunk végre, ez a részünkre egy teljesen új misszió, új kihívásokkal" – mondta Böröndi tábornok.

„A felkészülés során a korábbiakhoz képest lényegesen több kreativitásra, információgyűjtésre és a tapasztalatok alaposabb feldolgozására volt szükség. Hiszen nem alkalmazhattuk például azt a korábban jól bevált felkészítési módszert, hogy a műveleti területről hazatért, friss tapasztalatokkal rendelkező katonák segítenek az új váltás tagjainak a kiképzésében. Ezért jelentett nagyon sokat az, hogy decemberben Apáti ezredes, a kontingens tervezett parancsnoka vezetésével egy tízfős elemző-értékelő csoport kiutazhatott a kabuli reptérre, a műveleti területen szerzett tapasztalataikkal pedig kiegészítettük a kiképzés tervét" – tette hozzá a tábornok.

Megtudtuk: a kontingens tagjai a felkészülést tavaly márciusban, a NATO CREVAL (Combat Readiness Evaluation) -ellenőrzéssel kezdték, amelyen a 62. lövészzászlóaljnak a hagyományos harctevékenységi formákból − támadás, védelem, halogató harc − több mint 1300 szempontnak kellett megfelelnie. Miután pedig megkapta a „harcra kész" minősítést, már jóval egyszerűbb volt a katonák specifikus, az afganisztáni misszió ellátására történő kiképezése. Elegendőnek bizonyult egy három hónapos célfelkészítés ahhoz, hogy a kontingens elérje az alkalmazási készenlétet.

Ennek keretében a katonák elsajátították az őr- és biztosító munkák ellátásához szükséges feladatrendszert: az őrzés-védelmet, az épületek, helyiségek, személyek és járművek átvizsgálását, a váratlan támadás elhárítását, a tűzszerészképességek alkalmazását, és megismerték az Afganisztán lakóira jellemző társadalmi, kulturális hagyományokat is.

A kabuli reptéren jelenleg a franciák a vezető nemzet, utánuk a magyar kontingens létszáma a legnagyobb. Katonáink feladata a bázis őrzés-védelme, szükség esetén gyorsreagálású műveletek végrehajtása, az esetleges ellenséges támadások elhárítása, az épületek, a helyiségek, a repülőtérre érkező járművek és személyek biztonsági átvizsgálása, ellenőrzése lesz. Ehhez pedig meg kellett tanulniuk jó néhány, számukra új technikai eszköz kezelését.

„Folyamatosan tartottuk a kapcsolatot a jelenleg kint szolgálatot teljesítő első váltás tagjaival, tapasztalataik alapján pedig néhány esetben még a felkészítési tervet is módosítottuk. Ilyen volt például a lőkiképzés, ahol korábban a katonák a lőgyakorlatokat fekve, térdelve és állva hajtották végre. Most viszont egy tornyot is építenünk kellett, hiszen Kabulban őrtoronyból is el kell tudni hárítani egy esetleges támadást. Ilyenkor viszont más a lövedék röppályája, ezért a lőteret is ennek megfelelően kellett berendeznünk. Szintén új feladat volt a támadások elhárítására történő felkészítés és a házi készítésű robbanóeszközök felderítése, ami olyan, számunkra új technikai ismereteket és eljárásokat igényelt, amilyenekkel korábban nem találkoztunk. Nagyon fontos esemény volt az is, amikor információt kaptunk arról, hogy az ellenállók részéről számítani lehet vegyi eszközöknek az alkalmazására. Amikor ez a tudomásunkra jutott, azonnal megnöveltük a vegyivédelmi felkészítésre tervezett időt és módosítottuk a kiképzés tematikáját. A kontingens tagjainak kitartása, kemény munkája mellett ennek is köszönhető, hogy nyugodt szívvel engedem el külszolgálatra a missziót. Az elöljárók és az általam végrehajtott ellenőrzések meggyőztek arról, hogy katonáink felkészültek a feladat végrehajtására, igazi „csapattá", bajtársi közösséggé kovácsolódtak" – összegezte a felkészülés tapasztalatait a kontingens parancsnoka, Apáti Zoltán ezredes, aki elégedett a katonák felkészültségével.

Véleménye komoly elismerésnek számít, hiszen ez lesz az ötödik missziója: korábban szolgált már Cipruson, Bosznia-Hercegovinában és Afganisztánban is. „A kabuli nemzetközi repülőtéren közel huszonötezer ember dolgozik, az ISAF Északi Regionális Parancsnokságának létszáma pedig mintegy ötezer fő. A magyar kontingens feladata a repülőtér területén belül a parancsnokság épületegyüttesének az őrzése, a kapuk üzemeltetése és a belépni kívánó személyek, járművek átvizsgálása. A munkánk során akár röntgenkészülékeket is alkalmazhatunk, olyan tárgyakat kell keresnünk, amelynek nem vihetők be a védett területre. Intézkedési körünk mindenkire kiterjed, legyen az valamelyik szövetséges nemzet katonája, civil alkalmazottja vagy a helyi lakosok közül bárki. Feladatunk végrehajtására a lehető legalaposabban fel kellett készülnünk, hiszen a legapróbb mulasztásunk, figyelmetlenségünk súlyos következményekkel járhat. A parancsnokságon dolgozóknak biztosnak kell lenniük abban, hogy a kapukon, a beléptetőrendszereken, a kerítésen át egyetlen olyan személy, tárgy, eszköz sem jut be, amivel később bármilyen incidens is elkövethető" – sorolja Apáti ezredes.

Az MH Kabul Nemzetközi Repülőtér Őr- és Biztosító Kontingensnek két tűzszerész tagja is van. Vécsei Zoltán zászlós munkáját Rocky, a kétéves Jack Russel-terrier segíti, Töreki István főtörzsőrmester társa pedig Forrest, az ugyancsak kétéves németjuhász. A táboron belül fognak dolgozni, a beléptetések alkalmával elrejtett robbanóanyagot keresve vizsgálják át a gépjárműveket. „A korábbi kutyám megöregedett, «nyugdíjba» vonult, az új társam Forrest lett. Nagyon okos, fegyelmezett és gyorsan tanul" – simogatja meg segítője fejét Töreki főtörzsőrmester. „Egy éve dolgozunk együtt, először az engedelmességet tanulta meg, aztán kiképeztük a robbanóanyagok felismerésére. A kiképzés az úgynevezett téglás módszerrel történt, aminek az a lényege, hogy egy téglába először elrejtjük a labdáját, aztán a labdáját a robbanóanyaggal, végül pedig csak a robbanóanyagot tesszük a téglába, és a labdával való játék lesz a megtalálás jutalma. Nagyon érzékeny szimata van, megbízható kutyus, remélem, hogy útközben is megőrzi a nyugalmát. Most fog ugyanis először repülni" – teszi hozzá.

(Felvételeink a kontingens zárógyakorlatán készültek!)

Fotó: Tóth László