Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

„Oroszország fenyegetőzik”

Szöveg: honvedelem.hu |  2015. október 5. 18:09

Sorozatunkban a száz évvel ezelőtt megjelent magyar napilapokból, a Nagy Háborúval kapcsolatos írásokból szemlézünk.

„Oroszország megküldötte ultimátumát Bulgáriának a maga nevében, de az ántánt képviseletében. Fölszólította Bulgáriát, hogy 24 órán belül teljesítse Oroszország követelését és szakítson Törökországgal és a központi hatalmakkal" – írta a Népszava. Az újság megemlítette, hogy „a jegyzék hangja és a nyilvánosságra hozatal azt mutatja, hogy a döntés megtörtént, a tárgyalások megszakadtak és az ultimátum már csak egy szokásos formalitás, amellyel megokolják a diplomáciai viszony megszakítását, ezt pedig hamarosan követi a hadüzenet. Az ultimátum rideg és szinte parancsoló hangú; beleavatkozik Bulgária belügyeibe és előírja, kit szabad a bolgároknak megtűrniök és kit nem. Ilyen utasítást egyik állam sem fogad el a másiktól és egyik sem ad abban a hiszemben, hogy a másik azt elfogadhatja, tehát kétségtelennek tekinthetjük, hogy Bulgária állásfoglalása a mai nappal már eldőlt és Bulgária részt vesz a világháborúban, a központi hatalmak és Törökország mellett és az ántánt ellen."

A napilap publicistája úgy vélte, „a bolgár-török hadsereggel csak több százezer főnyi hadsereg vehetné föl a siker kilátásával a küzdelmet s ennek odaszállítása, az élelmezés és muníció szállítása s a hiányok állandó pótlása majdnem leküzdhetleten nehézséget támasztanak, ellenben rendkívül megkönnyítette volna az ántánt háborúját, ha a Bulgária és Törökország ellen küzdő hadsereg magvát a 350.000 főnyi görög hadsereg alkotná, amely mar a háború jövő színterének közvetlen közelében van. Az ántánt hadseregét előbb oda kell szállítani s annak elrendezése is oly sok időt vesz igénybe, hogy a teljesen fölkészült bolgár hadsereg megoldhatja addig föladatát, amíg az ántánt hadseregét ellene indíthatja."

1596001857

„Ha katonai tekintetben és hadviselés nagy stratégiájában az entente urai alul maradnak is, azt nem igen lehet rájuk fogni, hogy a diplomácia mesterkedéseiben nem járatosak és a titkos kabinetek taktikáit alaposan ne értenék" – írta a Pesti Hírlap.

„Tapasztaltuk ezt eléggé abban a módban, ahogy a világháborút előkészítették és ahogy kitörése után mind szélesebb területre kitágították. És természetes jelenség, hogy ezt a sokrétű művészetet egész teljességében főkép a Balkán – politika zeg-zugos kerületében fejtik ki, amely vidék régi időktől minden diplomata becsvágynak legizgatóbb versenytere. Amióta Bulgária az általános mozgósítás elrendelésével saját érdekei önálló és öntudatos intézéséről tett világos bizonyságot, az entente államok külügyminiszterségeiben az ármány és cselszövés ördögei járják legszebb táncukat. A körmönfont és sokat vedlett francia Viviani, a minden hájjal megkent angol Grey, no meg a minden hamisság csíziójában gyakorlott olasz Sonino (Sasonovot, a szegény oroszt semmibe veszik) hamar összedugták a fejüket a furfang háromszögévé, hogy a becsapás, az árulás és erőszak valamely remekét gondolják ki. Persze, hogy sikerült nekik" – fogalmazott a napilap.

(A sajtószemlét az Országos Széchényi Könyvtárban megtalálható korabeli napilapok átolvasásával Kovács Dániel készítette.)