Robert Kershaw: Harckocsizók – már magyarul is olvasható

A vetítéssel egybekötött interaktív könyvbemutató első előadója dr. Molnár György, a kötet fordítója volt, aki bemutatta az írót, Robert Kershaw-t, és a könyv tartalmából is adott ízelítőt. Elmondta, az író eredetileg történésznek készült, majd ejtőernyősként katonának állt. Ezredével együtt Németországban, a legnagyobb brit helyőrségben szolgált a hidegháború alatt. Itt kezdett hozzá hadtörténelmi témájú kutatásaihoz, amiben német nyelvtudása is segítette. Legfontosabb kutatási módszerei közé tartozott az „oral history", azaz szisztematikusan gyűjtötte az egykori katonák visszaemlékezéseit. Ekkor került szembe azzal, hogy milyen fontosak a páncélosok a modern hadviselésben.

A fordító hozzátette: Kershaw bátor történész, aki könyvében mert konklúziókat is levonni, ezenkívül jó író is, akinek gondolatait igencsak nehéz volt magyar nyelvre átültetni. A könyv a harckocsizók szemszögéből íródott, és feltűnnek benne az első öbölháború tapasztalatai is, melyben a szerző személyesen is részt vett.

A bemutatón előadást tartott dr. Számvéber Norbert őrnagy, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár vezetője, aki vitéz Tarczay Ervin százados, a legeredményesebb magyar harckocsizó életét mutatta be.

Utána Szekeres Imre nyugállományú ezredes, a tatai harckocsidandár volt parancsnoka következett, aki személyes élményein keresztül mutatta be, hogyan jutott egy T−34-es vezetőüléséből a T−72-es dandár parancsnokságáig. Hattyár István alezredes, az MH 25. Klapka György Lövészdandár alárendeltségében működő 11. Harckocsizászlóalj parancsnoka „A harckocsizó fegyvernem korunkban" címmel tartott előadást.

A bemutató zárásaként Miczi Béla, a KatPol blog munkatársa reflektált a könyvre és az előadásokra.

Fotó: Rácz Tünde