Térnyerés

A honvédelmi vezetés nagy jelentőséget tulajdonít az altiszti állománykategóriának, ennek egyik jele, hogy a július 27-ei avatási ceremónia – a tavalyi évhez hasonlóan – ismét az ország színe előtt zajlott le. Az ünnepi eseményen a belső tanfolyamrendszerű képzés keretében végzett altisztek tettek esküt. Esetükben a belső kiválasztás elve érvényesül: legalább négy, maximum tíz év, a honvédség kötelékében, szerződéses legénységi állományúként eltöltött idő, és minimum tizedesi rendfokozat szükséges a jelentkezéshez. Ennek az úgynevezett alap altiszti tanfolyamnak az általános része három hónapig tart, ezt további 3–10 hónap speciális, szakirányú képzés követi. Sikeres vizsga esetén őrmesterként, rajparancsnok-helyettesi vagy rajparancsnoki beosztásban folytathatja pályafutását a katona – tudjuk meg Kriston István főtörzszászlóstól, a Magyar Honvédség vezénylőzászlósától, aki mindezt azért hangsúlyozta ki, mert az altisztté válásnak még további két útja van.

Az egyik a korábbi egyéves képzési rendszer helyébe tavaly ősszel lépett kétéves képzési rendszer. Erre civilek jelentkezhetnek, akik az iskola elvégzése után hivatásos altisztként kezdhetik meg pályafutásukat. A másik út lényege pedig az, hogy bizonyos speciális beosztásokba a honvédség a munkaerőpiacról szerződtet szakembereket, így az ő esetükben már csak a katonai kiképzésére kell időt és pénzt fordítani.

(További részletek a Magyar Honvéd magazin szeptember 13-án, pénteken megjelenő számában!)