Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Tizenhét szabad művészet

Szöveg: Kálmánfi Gábor |  2014. május 11. 14:40

Ha a görögök mitikus korában élnénk, a 21. század katonái Árésznek, a háború istenének mutatnának be időről időre áldozatokat. Május 9-én azonban Pallasz Athéné, a művészetek és a tudás istennője oltárán csaptak magasba a katonák által képzeletben gyújtott lángok. Legalábbis Veszprémben, ahol hivatalosan amatőrnek nevezett katonaművészek munkáiból nyílt kiállítás.

A mitológiai analógia az MH Légi Vezetési és Irányítási Központnak (MH LVIK) az ókori Spártából származó jelmondatáról („Nem a falak, a harcosok védik a várost!") jutott eszembe, no meg aztán az antik görögség mellett alig találunk olyan kultúrát, ahol egyformán tisztelték volna a háborút és a művészetet. A „királynék városában" azonban már második alkalommal telik meg a Petőfi Színház aulája olyan festményekkel, grafikákkal, kézzel varrott műremekekkel, makettekkel és különféle kézművestárgyakkal, amelyeket bizony-bizony katonák alkottak. (Lám, Shakespeare klasszikussá vált mondásának − miszerint ugye „színház az egész világ" − igazságtartalma ebben a parányi katonai szeletben is visszaköszön…)

1595971831
Katonák az előtérben – alkotások a háttérben. A veszprémi katonai alakulatok parancsnokai – Szücs József ezredes (a mikrofonnál) és Zentai László ezredes (középen) – viszont mindig a lehető leginkább előtérbe helyezik a kultúrát is

Szücs József ezredes, az MH LVIK parancsnoka megnyitóját viszont Gogoltól származó bölcsességgel kezdte: „magasra emeli a művészet az embert, nemessé, csodálatosan széppé varázsolhatja lelkének minden rezdülését." 
Feltéve persze, hogy az „ember", azaz a látogató, maga is áldoz a művészetek oltárán, azaz megtekinti mondjuk ezt a kiállítást, ami a parancsnok szerint – és itt a régmúltból ugrunk a jövőbe – amolyan „harmadik típusú találkozás." Nem, az ezredes egyáltalán nem a repülő csészealjakra és űrlényekre gondolt. Sokkal inkább arra, hogy ez a kiállítás nem egyéni művészek bemutatkozása, de nem is azonos művészeti nézetek mentén gondolkodó és alkotó csoport műveinek megjelenése. Itt az alkotókat − harmadik szálként − csakis az egyenruha köti össze, semmi más. (Mintha persze ez nem lenne önmagában is elég.)

Szűcs József ezredes azt is elmondta még, hogy a kiállítás fő célja felfedezni és fejlődésükben támogatni azokat a katonákat, akik képzőművészeti tehetségükkel is méltán szolgálják a magyar katonakultúra legjobb hagyományait.

1595971831
A festők között a legtöbben tájképeket festenek. Olykor a természet és a lélek háborgása eggyé is válik

„A tavalyi megnyitónk óta többen már saját kiállításra is büszkék lehetnek. Sőt, van olyan, akit a kollégák sikere motivált arra, hogy megmutassa műveit" – fűzte hozzá a parancsnok; célozva némiképp az eddig szobák, kamrák, művészpadlások és pincék, esetleg titkos raktárak mélyén méltatlanul porosodó alkotásokra.

No igen: mit ér a (katona)művész, ha láthatatlanul, csak magának dolgozik…?

A művészetfilozófiai kérdést most nem fogjuk megválaszolni, helyette inkább tényeket sorakoztatunk fel. A kiállításon aktív és nyugállományú, Veszprémben, illetve Balatonfüreden szolgáló alkotók – tizenhét katonaművész − műveivel találkozhatunk. Láthatjuk példának okáért az MH 54. Veszprém Radarezrednél szolgáló Cserjés Sándor tizedes, P−37-es lokátorállomás-kezelő kalocsai hímzéseit. A tizedes még gyermekkorában, nagymamája és édesanyja felügyelete mellett és útmutatása nyomán tanulta meg a hungarikumnak számító kalocsai minták készítését.

1595971831
Angliával ellentétben haditengerészettel sem most, sem a vitorlások korában nem rendelkez(t)ünk, de a makett nyilván nemcsak ezért érdekes

De gyönyörködhetünk mondjuk Szalai Beáta zászlós, az MH LVIK beosztott altisztjének varrott babáiban, illetve tojásfaragványaiban is. A zászlós asszony nagyon szereti saját készítésű ajándékokkal meglepni a környezetében élőket és a munkatársait is. Mint megtudtuk, a legtöbb (szabad)időt varrással tölti, amit autodidakta módon, sok kísérletezés árán tanult meg. Kedvencei közé tartozik továbbá a babák, a manók és különböző állatfigurák készítése − a hozzájuk való ruhákkal és egyéb kis kiegészítőikkel együtt.

Ha pedig már katonáknál és különböző művészeti ágaknál tartunk, végezetül említsük meg, hogy az ünnepélyes megnyitón az Árész és Pallasz Athéné felügyelte emberi tevékenységek mindegyikét nevében foglaló, Táborállás Daloskör működött közre.

Fotó: Péter Gergely hadnagy