Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Több mint 60 éve hangosak a fegyverek a Közép-afrikai Köztársaságban

Szöveg: honvedelem.hu |  2016. május 15. 9:32

Betegségek, felekezeti konfliktusok és ipari szennyezés – csak néhány dolog, amivel egy magyar katonaorvosnak szembe kellett néznie Afrikában. Dr. Vekerdi Zoltán ezredes 2014 júliusa és 2015 márciusa között teljesített szolgálatot az Európai Unió Közép-afrikai Köztársaságban indított missziójában. Tapasztalatairól a napokban számolt be a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ Missziós történetek című előadássorozatának egyik előadójaként.

Szinte megszakítás nélkül folynak a fegyveres összecsapások a Közép-afrikai Köztársaságban, mióta – 1960-ban – kikiáltották a függetlenségét – mondta az ezredes az Afrika egy honvédorvos szemével című előadásában.

A Magyar Honvédség megbízott egészségügyi főnöke hozzátette: a  harcok gyakran vallási színezetet kapnak, s könnyen öngerjesztővé válnak. Az elmúlt évtizedek során legkevesebb százezer, de egyes becslések szerint mintegy egymillió ember kényszerült elhagyni otthonát, s több tízezren vesztették életüket.

Az Európai Unió békefenntartó műveletének elindítását a harcok kiújulása és különös kegyetlensége indokolta. Az ENSZ becslése szerint 2013 decembere és 2014 februárja között ötezer ember, köztük 430 gyermek vesztette életét, illetve vált rokkanttá. A térségbe települt nemzetközi erők (az Afrikai Unió és Franciaország békefenntartó csapatai) nem voltak képesek megfékezni a harcokat ezért indult az Európai Unió átmeneti békefenntartó missziója (EUFOR RCA); a küldetés hat hónapra szólt, az ENSZ békefenntartó erőinek felállásáig.

Az ottani helyzetből adódóan a misszió tervezése során elsősorban harci cselekményekből származó sérülések megelőzésére, illetve ellátására kellett az egészségügyi szolgálatnak felkészülnie. Az éghajlati viszonyok miatt ugyanilyen hangsúly került a misszió közegészségügyi és járványügyi biztosítására is. A tábort nagyon gyorsan állították fel, az építkezés egyszerre zajlott a talajvizsgálatokkal, így fordulhatott elő, hogy mire megérkeztek az eredmények, és kiderült, hogy a bázis alatt a föld erősen szennyezett ipari toxikus vegyületekkel, az épületek (konténerek) már elkészültek. Később lebetonozták a talajt, de ez további problémákat okozott: a víz megült a felületen, a tócsákban pedig malária szúnyogok kezdtek el szaporodni. „Ezért a malária kockázatának csökkentésére egy helyi vállalkozóval kötött szerződés alapján, a francia haderő által biztosított vegyszerekkel, heti két alkalommal szúnyogirtást és szúnyoglárva gyérítést végeztettünk" – mondta az ezredes.

1596013532

Egy idő után fel kellett készülni a Közép-afrikai Köztársaságok egyre inkább megközelítő Ebola járványra is. A járvány Nyugat-Afrikában indult 2013 decemberében. A 2015. május 17-i adatok alapján addig bizonyítottan 26 ezer 969 esetet rögzített az Egészségügyi Világszervezet (WHO), s közülük 11 ezer 135 fő belehalt a kórba, ami több, mint 41 százalékos halálozási arányt jelent. Mire 2014 júliusában a misszió elérte a teljes készenlétet, világossá vált, hogy a nyugat-afrikai járvány nem korlátozódik regionális hatásokra, sőt, egyre inkább világméretű következményekkel járhat. A misszió felkészülését tovább sürgette, hogy a kórokozó megjelent a Kongói Demokratikus Köztársaságban is, amely mintegy 500 kilométerre délre van Banguitól és az EUFOR RCA táborától. Végül azonban senki sem betegedett meg az országban, így a felkészülési tervet nem kellett élesben kipróbálni.

A betegellátás mellett az egészségügyi szolgálat kötelékében kialakítottak egy gyorsreagálású egységet is, amely egy páncélozott sebesültszállítóval 24 órás készenléti szolgálatot adott, amellett, hogy a járőröző csapatokat is kísérte. A misszió természetes módon tömeges sérültellátási tervvel is rendelkezett.