Tüzérségi hatos fogat

Jásdi Balázs, a HM Katonai Hagyományőrző és Hadisírgondozó Osztály (HM KHHO) szakreferense javasolta , hogy korabeli felmozdonyozott ágyútalpon, hatos fogattal lehetne a végtisztességet megadni a legendás hősi halottnak.
Dr. Töll László alezredes, osztályvezető és Maruzs Roland őrnagy, osztályvezető-helyettes egyetértettek az ötlettel.
Jásdi Balázst − miután kellő gyakorlattal rendelkezik lövegek újjáépítésében, és a katonai lófelszereléseket, illetve a lovak katonai alkalmazását is kellőképpen ismeri – főnökei megbízták a feladat megszervezésével.

Első lépésként a HM HIM keceli gyűjteményében kiválasztott egy 5/8M 8 cm-es tábori ágyút és mozdonyát. E löveg viszonylag könnyű, és miután 1913-tól, a honvédtüzérség felállításától 1945-ig volt hadrendben, két történelmi korszakunk megjelenítésére is alkalmas.
A fém alkatrészek felújítását a gödöllői HM Currus Zrt., a farészek rekonstruálását és újragyártását pedig Tóth László járműrestaurátor-kocsikészítő vállalta el.

A második lépés a megfelelő lovak kiválasztása volt. Miután a nóniusz − a hagyományos magyar tüzérségi hámos lófajta − egykori tenyésztőménes-birtoka több mint kétszáz éve sikeresen működik, kézenfekvő volt ott keresni a megoldást. Szerencsére a mezőhegyesi ménesbirtok
igazgatója, Pap István segítőkészen állt a kezdeményezéshez, és közel hetven év kihagyás után a megfelelő lovakkal azonnal megkezdték a gyakorlást még ágyú nélkül civil kocsival. A korabeli lófelszerelést is a HM HIM biztosította.
A lovak meglepően gyorsan elsajátították a számukra ismeretlen feladatot, izgalmat csak az jelentett, hogy mit szólnak majd a mögöttük dübörgő másfél tonnás vontatmányhoz.

A temetés előtt hat nappal, Gödöllőn a kocsirúd is a helyére került, és az utolsó alkatrészeket is lefestették a szakemberek. Ezután még aznap leszállították a löveget és mozdonyát Mezőhegyesre. Délután négy órakor már a teljes hatosfogat vontatta a dübörgő szerelvényt: a lovak láthatóan csodálkoztak de jól viselték a szokatlan élményt. A hátralévő öt nap folyamatos gyakorlással telt a lovardában, majd Mezőhegyes utcáin, még élőzenekarral is.
Az ágyú kezelőszemélyzetét a megfelelő tudással és gyakorlattal, valamint saját pirotechnikussal rendelkező MATASZ hagyományőrző tagozatának tüzér hagyományőrzői adták, és a jövőben is ők adják majd (a HM HIM felügyelete mellett a löveg szakszerű karbantartását is vállalták).

Jásdi Balázs elmondta, hogy terveiknek megfelelően a tüzérfogat a mezőhegyesi nóniuszokkal mostantól hármas feladatot lát el: segíti a HM számára különösen fontos személyek temetését, népszerűsíti az állami (mezőhegyesi) lótenyésztést és lósportot, valamint megjeleníti a százéves honvédtüzérség első és második világháborús korszakait.
A munka természetesen nem ért véget: a folyamatos lovas gyakorlás mellett le kell gyártani a végleges lófelszerelést és a löveg kellékeit is (így lőszeresládákat, a kellékek rögzítőszíjait, pótalkatrészeket, töltényhüvelyeket a pirotechnikai töltetek számára).
A HM KHHO és a mezőhegyesi ménesbirtok vezetői elmondták, hogy a jövőben nemcsak temetéseken, hanem több lovas rendezvényen is láthatja majd a nagyközönség a csodálatos fogatot.