2017. november 15. óta Szilágyi Zsolt Lajos alezredes az MH 1. Honvéd Tűzszerész- és Hadihajós Ezred parancsnoka. A főtiszt – kisebb-nagyobb megszakításokkal – 1993 óta szolgál az alakulatnál, korábban az ezred hadihajós parancsnokhelyettese volt. Úgy véli: a katonai szervezetnél strukturális átalakítások nem várhatók, ugyanakkor szemléletbeli változásokra van szükség, elsősorban a kiképzés területén.
https://honvedelem.hu/kiadvany/67000
A csapatzászlót megőrzésre átveszem! – jelentette ki a parancsnoki beosztás átadás-átvétele alkalmából novemberben megrendezett ünnepi állománygyűlésen Szilágyi Zsolt Lajos alezredes, az HM 1. Honvéd Tűzszerész- és Hadihajós Ezred új parancsnoka, s a hagyományok szerint meglengette a zászlót. Azóta eltelt közel két hónap, amit az alezredesnek nem azzal kellett töltenie, hogy megismerkedjen az alakulattal, ugyanis – a Katonai Biztonsági Hivatalnál töltött időszakot és egy missziós szolgálatot leszámítva – 1993 óta itt dolgozik.
– Az első hetekben átnéztük, hogy hol tart az alakulat. Kijelöltem néhány munkacsoportot, amelyeknek az volt a feladatuk, hogy felmérjék az ezred jelenlegi helyzetét. Az ebből levont tapasztalatok alapján pedig megvizsgáljuk az erősségeinket és a gyengéinket – emelte ki Szilágyi alezredes, hozzátéve: nagy segítség volt számára, hogy a beosztás átvétele előtt befejezett katonai felsővezetői tanfolyamon záródolgozatának témájául a csapatok műszaki támogatása aktuális kérdéseinek vizsgálatát választotta. Így volt lehetősége beleásni magát abba, hogy milyen kihívásokkal kell szembesülnie a 21. században a hadműveleti területeken a katonáknak, a Magyar Honvédségnek és a NATO-nak. Ezeket az ismereteket pedig alakulatparancsnokként jól tudja majd kamatoztatni.
– Volt időm arra, hogy újra átolvassam, átnézzem az elmúlt időszakban kiadott NATO-doktrínákat. Ezek jó alapot adnak arra, hogy átgondoljam: ebben az új kihívásokkal teli világban, új hadműveleti környezetben, ahol a csapatok egy időben vehetnek részt hagyományos harccselekményekben vagy stabilizációs műveletekben és humanitárius segítségnyújtásban, milyen új műszaki kihívások jelentek meg. Továbbá, hogy a műszaki támogatás rendszerén belül milyen szerepet szánnak a tűzszerész-képességnek – mondta az alezredes.
Megváltozott világ
Bár a mondás szerint az „új seprű jól seper", Szilágyi Zsolt Lajos alezredes nem tervez nagyobb változásokat. A parancsnokként első alkalommal decemberben megtartott ezredsorakozón is úgy fogalmazott, hogy a kezdeti időszakban nem várható strukturális változás az alakulatnál, viszont újfajta szemléletre és gondolkodásmódra van szükség, mert a megváltozott világban új kihívások jelentek meg.
– Nem biztos, hogy az új kihívásokra a régi megoldásokkal lehet jó választ adni. Újra kell gondolnunk ezeket a képességeinket, s ha szükséges, akkor akár a kiképzési rendszerünket is módosítjuk, hiszen a kiképzés az alapja mindennek – fogalmazott az alezredes, hozzátéve: az alakulat katonáinak hazai alkalmazása, azaz a közszolgálati munka stabil lábakon áll. Nyugodt szívvel ki lehet jelenteni, hogy az éles robbanóanyagok kezelésében világszínvonalú az ezred. Viszont a műveleti képességet fejleszteni kell, s ehhez szükséges a kiképzés módszerének átgondolása.
– Az utóbbi években a műveleti területeken jelentősen csökkent a magyar tűzszerészek alkalmazása, jelenleg csak Bosznia-Hercegovinában, az EUFOR-misszióban dolgozik egy magyar tűzszerészcsoport, de bármikor jöhet újabb feladatszabás az elöljárótól, s ha a hadszíntér megköveteli, akkor mi biztosítani tudjuk a szükséges erőket – hangsúlyozta a parancsnok. Majd hozzátette: a missziós feladatok csökkenésével egy időben megnövekedett a felajánlások rendszere. Az alakulat része a NATO Reagáló Erőnek (NATO Responce Force – NRF), illetve közreműködött a V4 EU-harccsoport tűzszerész moduljában is. Ahhoz, hogy bekapcsolódhassunk ezekbe a készenléti szolgálatokba, komoly feltételeknek kell megfelelni. Ilyen egyrészt az állomány kiválogatása, felkészítése, készenlétbe helyezése. Az alakulat felajánlott tűzszerész-alegységének legközelebb előreláthatóan 2019-ben kell részt vennie az NRF munkájában – hallhattuk az alezredest.
Balesetveszélyes munka
Az új parancsnok azt is jól tudja, hogy az alakulat az elmúlt időszakban mindenekelőtt a 2016. július elsejei hortobágyi robbanás miatt került a figyelem középpontjába. E robbanás során négy tűzszerész vesztette életét, egy ötödik pedig súlyosan megsebesült.
– A mi szakmánkban egy balesettel mindig számolnunk kell! Mind a két szakterület, tehát a hadihajózás és a tűzszerész-tevékenység is balesetveszélyes, az utóbbi fokozottan az, hiszen több évtizede a föld alatt lévő robbanótesteket kell hatástalanítani, s e munka közben nemegyszer még a sokéves rutinnal rendelkező, profi tűzszerészt is érheti meglepetés. És ha a tűzszerészek munkája során baleset történik, az szinte mindig tragédiával jár. Ezt az állomány is tudja, tisztában vannak vele, vállalták a veszélyt, amikor ezt a szakmát választották. Tudják, hogy nap mint nap éles harcfeladatot látnak el, amelynek során gyakran néznek farkasszemet a halállal. Megedződnek. Csak a legjobbak és a „fejben" is legerősebbek alkalmasak arra, hogy első osztályú tűzszerészek legyenek. A veszéllyel megpróbálnak együtt élni, de természetesen mi, parancsnokok is igyekszünk megtenni mindent annak érdekében, hogy minél kisebb legyen a kockázat – mondta Szilágyi Zsolt Lajos, aki szerint a hortobágyi azért volt különleges helyzet, mert itt egy év alatt annyi robbanószerkezetet hatástalanítottak, mint máskor öt esztendő során. Sajnos bármennyire is igyekeztek elkerülni, megtörtént a tragédia.
– Szólnom kell arról is, hogy nagy problémánk az állomány elvándorlása. Az elmúlt években olyan szakemberek váltak ki a rendszerből, akiknek tudása, rutinja nagyon hiányzik az alakulatnál. Némileg szerencse, hogy csak az ezred vesztette el őket, ám tudásuk a „rendszerben maradt", hiszen többségük a rendőrség tűzszerészszolgálatánál kamatoztatják tovább a képességeiket. Azaz továbbra is az állampolgárok védelme érdekében dolgoznak. Lehetne keresni az okokat, hogy mi vezetett a kiválásukhoz, de én úgy gondolom, inkább tekintsünk előre, s találjuk meg a módját annak, hogy többen már ne akarjanak „átigazolni" a rendőrséghez – mondta az alezredes. Hangsúlyozta: az is könnyen elképzelhető, hogy a jövőben lesznek olyan feladatok, amikor a katona és a rendőr tűzszerészeknek együtt kell dolgozniuk.
– Az alakulattól kivált szakemberek pótlása az egyik legfontosabb feladatunk. Erre már megvan az elképzelésünk, bár első osztályú tűzszerészt képezni időigényes feladat, legalább 4-5 év aktív tűzszerészi munka után válhat valakiből járőrparancsnok. Ez semmiféleképpen nem csökkenthető; ennyi idő alatt gyűjt össze egy másodosztályú tűzszerész annyi tapasztalatot, hogy alkalmas legyen a járőrparancsnoki beosztás ellátására jogosító vizsga megszerzésére – hangsúlyozta a parancsnok, hozzátéve: jelenleg közel húsz első osztályú tűzszerész dolgozik az alakulatnál.
Világszínvonalú eszközök
A tűzszerészek technikai felszereléseiről szólva Szilágyi Zsolt Lajos alezredes kiemelte: az elmúlt években kapott komoly támogatásnak köszönhetően jelenleg rendelkeznek minden olyan eszközzel, amellyel a munkájukat 21. századi körülmények között és biztonságosan tudják végrehajtani. Egyebek mellett TAC–6 moduláris, nehéz tűzszerész védőruhát (a jelenleg is használt EOD–9-es kiváltására), Englo Bart 2 típusú, nagy teljesítményű robbantógépet, Wizard G2 kis teljesítményű akkumulátoros robbantógépet, Garmin navigációs eszközöket, Toyota Hilux tűzszerész-gépjárműveket, nagymélységű bombakereső felszerelést, hordozható munkatér-világítást is kaptak.
Ugyancsak rendelkezik minden, az alapfeladatok ellátáshoz szükséges technikai eszközzel a hadihajós alosztály is. A jelenleg rendszerben lévő hadihajók – három aknamentesítő hajó, három aknásznaszád, egy parancsnoki motoros és a lakóhajó – mindegyike teljes mértékben hadra fogható, karbantartásuk rendszeres és előírás szerinti. Az aknamentesítők nautikai berendezéseit a 2010-es évek elején modernizálták, a radarrendszerük és a mélységmérő berendezésük világszínvonalú. A naszádok felújítása is megtörtént, közülük a BAJA nyaranta a Balatonon járőrözik – többek között azért, mert a lehető legmodernebb, környezetbarát motor hajtja –, s ha szükséges, segíti a tűzszerészek munkáját.
– Tervezzük újabb két aknásznaszád felújítását. Ha minden jól megy, akkor az év második felében bővülhet a hadihajósok állománytáblája, s ezáltal a képességeik. Ez azt jelenti, hogy ha minden az elképzelések szerint alakul, akkor 2018-ban a három aknamentesítő hajó mellett lesz három olyan járőrhajónk is, amelyek az általános járőr- és harcbiztosítási feladatok mellett képesek kiszolgálni a tűzszerész-tevékenységet, illetve 250 kilogrammig alkalmasak robbanótestek vízből történő kiemelésére is – vázolta a terveket Szilágyi Zsolt Lajos alezredes.
* * *
Szilágyi Zsolt Lajos a tatai katonai kollégium elvégzése után 1989-ben a Kalinyingrádi Katonai Műszaki Egyetemen kezdte meg felsőfokú katonai tanulmányait, ám innen 1990-ben, a rendszerváltást követően hazarendelték. A Kossuth Lajos Katonai Műszaki Főiskola műszaki-útépítő szakán végzett, 1993-ban avatták tisztté. A műszaki szakirányok közül a hadihajóst választotta, végigjárta a ranglétrát a hajó első tisztjétől a hadihajós osztály törzsfőnöki beosztásáig. A Honvéd Folyami Flottilla 2001-es felszámolását követően hat évet töltött a Katonai Biztonsági Hivatal kötelékében, majd 2007-ben, az alakulat akkori parancsnokának kérésére, visszakerült az ezredhez és hadihajós parancsnokhelyettesként dolgozott tovább. Közben 2014 novemberétől hat hónapon át Koszovóban, a KFOR-misszióban teljesített külszolgálatot: a Novo Seló-i tábor első magyar parancsnoka volt.
