Új típusú kihívások a kibervédelemben

Dr. Kassai Károly ezredes előadásának kezdetén úgy fogalmazott: közvetlen környezetünkben számos biztonságot fenyegető tényező azonosítható, amelyekre tartós válaszokat kell adni. „A biztonság kérdése napjainkban egyre jobban felértékelődik, nemzetközi és nemzeti szinten egyaránt. Egyértelmű, hogy a katonai erő egyre jelentősebb szerepet játszik a konfliktus- és válságkezelésben. Tehát nemcsak fegyveres beavatkozásról van szó, hanem humanitárius és egyéb tevékenységek összességéről" – fogalmazott a Kibervédelmi Központ vezetője. Hozzátette: Magyarország számára is elengedhetetlen, hogy fejlessze a védelmi képességeit, hazánknak növelnie kell részvételét a nemzetközi szervezetek stabilitást erősítő tevékenységeiben.

A központ vezetője emlékeztetett, hogy a nemzetközileg gyakran idézett kormányzati és létfontosságú információs infrastruktúrákat célzó 2007-es észt és 2008-as grúz események, illetve a 2014-es Ukrajna elleni kibertámadások rámutattak: sürgősen megoldandó kérdésekről van szó. Ebbe az a technikai probléma is beleértendő, hogy az említett események kapcsán az egyértelmű bizonyítékok kérdése nem megoldott. Az új típusú stratégiai gondolkodás első állomásaként a NATO 2008-tól kezdődően stratégiai szintű dokumentumokban kezdte időszakosan felülvizsgáltan megfogalmazni a kibervédelmi kérdéseket.

A kibervédelmi kérdések feldolgozása érdekében 2008-ban Tallinnban megalakult a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központ (NATO Cooperative Cyber Defence Center of Excellence – CCD COE), amelynek 2010-től Magyarország is tagja. 2009 óta a NATO évente ismétlődő stratégiai szintű kibervédelmi gyakorlatokkal (NATO Cyber Coalition) segíti a szakterületi kihívások feldolgozását. 2010-ben létrejött a NATO Új típusú Biztonsági Kihívások Főosztály (Emergency Security Challenges Division – ESCD), amelynek feladata a kibervédelmi fenyegetésekkel kapcsolatos stratégiai szintű feladatok kezelése is. A következő markáns lépcső az volt, amikor 2013-ban NATO védelmi miniszteri döntés született arról, hogy a kollektív védelem elve kiterjed a kibertérre is. 2016-ban a NATO varsói csúcsértekezlete döntött a kibertér műveleti területté nyilvánításáról. A NATO – mint védelmi célú nemzetközi szervezet – csak védelmi célú kibertér-képességekkel rendelkezik, a katonai műveletek egyéb területű kibertér-műveleti képességeivel történő biztosítása nemzeti felajánlásokon alapul. A katonai struktúra kiegészítéseként a NATO Európai Főparancsnokságon megkezdődött a Kibertér Műveleti Központ (Cyber Operation Centre) felállítása, ahol feladat lesz a nemzeti kapcsolattartás és a műveleti képességek összehangolása is.

A kiberbiztonság folyamatos felértékelődése miatt az EU-ban is megkezdődtek hasonló folyamatok. 2004-ben megalakult az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA). 2010-től kétévente EU-s kibervédelmi gyakorlatok (Cyber Europe) szolgálják az együttműködési kérdések tesztelését. 2013-ban az általános követelmények meghatározása érdekében megjelent az EU Kiberbiztonsági Stratégia. 2016-ban a NATO és az EU közötti technikai szintű együttműködési megállapodással kezdődött meg a napi, technikai szintű kibervédemi feladatmegoldás. A Kibervédelmi Központ vezetője kitért a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programra is, amelynek célja, hogy 2026-ra a közép-európai térség jelentős hadereje legyen a Magyar Honvédség. Lényeges, stratégiai szintű kérdés, hogy a technikai fejlesztések mellett a gyakorlati tapasztalatokra alapozott szervezet átalakítás is kezdődik a Magyar Honvédségnél. Ebbe a feladatkörbe bele kell érteni a kibertérben végzett műveletek kezelésével kapcsolatos komplex feladatokat is.

A modernizáció kapcsán kijelenthető, hogy gyors ütemű technológiai fejlődés tapasztalható világszerte, ami magától értetődő módon magasabb követelményeket támaszt a Magyar Honvédséggel szemben is. A tömeghadseregek kora lejárt, egyre jobban a minőségi tényezők lépnek elő, ezen belül az információk valós idejűségét biztosító informatika az egyik fő hajtóerő mind a műveletek támogatásakor, mind pedig a haderő mindennapi életében. Emellett szükséges, hogy a Magyar Honvédség a kibertérben is el tudja látni feladatait, így a NATO 2016-os varsói csúcstalálkozóján hozott döntések végrehajtása érdekében megkezdődött a „katonai művelet" fogalmának kibertérben történő értelmezése, megindultak a szükséges képességfejlesztések. Az is kihívást jelent, hogy a korábban végzett, „kibervédelmi gyakorlat" típusú tevékenységek helyett napjainkban már a katonai műveletekbe integrált kibertér-műveleteket kell előtérbe helyezni.

A korábbi tájékoztatásokkal összhangban így kijelenthető, hogy hazánk hangsúlyt helyez a nemzeti haderő fejlesztésére. Szükség van az elindított új fejlesztésekre, amelyeket a kibertér-műveleti területen az illetékes kijelölt honvédelmi szervezetnek felelősségteljesen, hatékonyan kell irányítania. Összefoglalásként elhangzott, hogy az új feladatok megoldásához „jelenleg folyamatos útkeresésre, új megoldások kialakítására és fejlesztésre van szükség annak érdekében, hogy a kibertérben is kijelenthető legyen: hazánk védelme, szuverenitásának biztosítása, a szövetségesi kötelezettségvállalások teljesítése jó kezekben van."

Fotó: Tischler Zoltán