Workshop a tartalékos tisztek szerepéről

Szöveg: Révész Béla | 2018. június 8. 9:36

Tartalékos tiszt a magyar haderőben régen és ma címmel szervezett elemző workshopot a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) Humánerőforrás-fejlesztési Szakosztálya június 7-én, csütörtökön, Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hungária körúti campusán.

A közeljövőben megrendezendő, tartalékos tiszteket kiképzők konferenciájának előzeteseként tartottak workshopot a hazai tartalékos tiszti rendszer történetéről és lehetőségeiről június 7-én, a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) szervezésében. Az eseményen – amelyet a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Tartalékosok Szövetsége is támogatott – a meghívottakat dr. Krizbai János nyugállományú ezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság Humánerőforrás-fejlesztési Szakosztály elnöke köszöntötte. Mint mondta, az önkéntes tartalékos rendszer napjainkban óriási változáson esik át, s a kitűzött célok eléréséhez az erőforrások koncentrálására van szükség. „Mi, az MHTT ehhez azt tudjuk hozzátenni, hogy összehozzuk és felajánljuk a szürkeállományt. Az elmúlt hónapokban felkerestük a tervezéssel, vezetéssel foglalkozó szakmai szerveket, felajánlva a saját meglévő képességeinket és szakértőinket. A rendezvényünk ebbe a folyamatba illeszthető" – fogalmazott.

Dr. Király László, az MHTT alelnöke megnyitójában elmondta: örömükre szolgál, hogy a Magyar Honvédség fennállásának 170. évfordulójára rendezett programsorozatban az MHTT ilyen eseményekkel vehet részt. Rámutatott, hogy a tartalékos rendszer a haderőfejlesztés egyik legfontosabb eleme, s egy hadsereg csak akkor lehet igazán ütőképes, ha szellemi és anyagi tartaléka egyformán erős. „Jelen eseményen a szellem kerül előtérbe" – mondta Király László.

A workshop kiemelt előadója Takács Attila dandártábornok, az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság (MH HFKP) parancsnoka volt, aki Kik lesznek a jövő tartalékos tisztjei? című előadásában rámutatott: gyakorlatilag újra kell indítani a hazai tartalékos tisztképzést. Mint mondta, a rendszerváltás óta vagy a politikai akarat, vagy a gazdasági háttér hiányzott egy átfogó haderőreformhoz, ám néhány éve gyökeresen megváltozott a helyzet. „2015-ben, a migrációs válság miatt mérföldkőhöz érkeztünk. A helyzet a déli határon rámutatott a katonai erő szerepére, fontosságára, nélkülözhetetlenségére. Az ott végzett munkánk elismerése, valamint az, hogy dr. Benkő Tibor személyében egy katona lett a honvédelmi miniszter, jól mutatja, hogy a vezetői szándék világos, és ezúttal a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programnak köszönhetően a pénzügyi források is rendelkezésre állnak" – mondta Takács tábornok.

Az MH HFKP parancsnoka hangsúlyozta: a kiszabott cél, azaz a 20 ezer fős tartalékos rendszer kiépítése nem egyszerű feladat, hiszen a Magyar Honvédségnek a munkaerőpiac kihívásaival és ajánlataival kell kompromisszumos megoldást kötnie. Éppen ezért a tartalékos toborzás hangsúlya egyre inkább a fiatalabb generációk felé tolódik el. Takács tábornok példaként a Pécsett felállított első önkéntes területvédelmi tartalékos egyetemi századot említette, hozzátéve, úgy tűnik, a felsőoktatási intézményekben sikeres lehet a toborzás, ám a céljuk hosszabb távon itt is inkább az, hogy az egyetemistákat nyáron hívják be összevont kiképzésre, míg az egyetemi képzési időben inkább távoktatásban, e-learning módszerrel készítenék fel a fiatalokat. Takács dandártábornok aláhúzta: a tervek és parancsok értelmében 2026-ra nagyjából ki fog egyenlítődni a hivatásos és tartalékos állomány létszáma, ehhez azonban a mostani tizenéves generáció megszólítására van szükség.

Előadása címére utalva megjegyezte: az lehet a jövő önkéntes tartalékos tisztje, aki önként vállalja a haza szolgálatát, valamint megfelel az egészségügyi és jogszabályi előírásoknak, ám ez túl egyszerűen hangzik. „A haderő szerkezete tíz éven belül gyökeresen át fog alakulni. Éppen ezért kell a lehető leghamarabb elérnünk a fiatal generációt, ha nem is toborzási, de motivációs szándékkal" – mondta Takács Attila dandártábornok.

A meghívott előadók közül dr. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a tartalékos tisztek szerepét elemezte a magyar haderőben a második világháború végéig, dr. Czuprák Ottó nyugállományú ezredes a tartalékos tisztképzés 1966 és 1991 közötti programját, Kovács József ezredes, a Honvéd Vezérkar Kiképzési és Oktatási Csoportfőnökség csoportfőnök-helyettese a tartalékos tisztek felkészítésének követelményrendszerét, míg Sári Szabolcs ezredes, az MH Ludovika Zászlóalj parancsnoka a tartalékos tisztek felkészítésének tervezett gyakorlatát mutatta be.